Skip to content


Megoldási javaslat a válságra

Szerző: Droli - 2009.04.06. 08:15

Bookmark and Share

Nemrég a blogon csináltunk egy tudáspróbát, amiből kihagytam egy fontos kérdést: sorold fel a hazai cukorgyárakat! Aki 10-15 éve érettségizett, gondolom már kezdené is: Ácsi, Sarkad, Szolnok, Kaba... aztán megakadna: egyáltalán, léteznek még ezek? Hát igen, a mai diáknak ebből a szempontból lényegesen egyszerűbb dolga van, mivel elég egyet megjegyeznie (Kaposvár), a többi már megszűnt... Pedig 1992-ben, mikor privatizálták ezek nagy részét, néhány ember megpendítette: mi lesz, ha a multi csak piacot vásárol, s nem szakmai befektetőként gondolkodik? - de erre jött a ledorongolás, hogy ugyanmár, a privatizáció jó dolog, a multi meg különben sem tesz ilyet! Így sikerült fillérekért elkótyavetyélni a magyar cukoripart, mely azon túl, hogy bőven nyereséges volt, rengeteg embernek adott munkát. Ma meg csodálkozunk, hogy vidéken nincs munka...

 

De nemcsak a cukoriparra igaz ez, hanem a teljes könnyűiparra. Tudomásul kell vennünk: hazánk soha nem lesz a vas és acél országa, mert ehhez nincsenek adottságaink; mikrochippeket gyárt olcsóbban Kína meg Taiwan; az autóipar haldoklik, meg ez a terület már le van osztva; akkor mit lehetne ezzel az országgal csinálni? Nem szolgáltathat mindenki, illetve nem dolgozhat árufeltöltőként, valamit termelni is kellene, de mit? S itt jönne be a képbe a mezőgazdaság, meg az arra épülő feldolgozóipar, csak hát anno Kovács Lászlóék annyira zseniálisan tárgyaltak az EU-val, hogy az agrártámogatásoknak a töredékét kapjuk csak meg, s amit kiharcolt, hogy ezt az állam kiegészítheti (höhöhö, értitek, az EU nagy kegyesen megengedte, hogy ha már ő nem ad pénzt, akkor a magyar állam megtehesse), azt Bajnai éppen meg akarja szüntetni. Mondhatni, sakk-matt, mehet mindenki fodrásznak, csak legyen is, aki hajat vágat.

 

A könnyűipar jelentőségét nem kell ecsetelnem. Felszívja a képzetlen munkaerőt, amiből nagyon sok van hazánkban; vidéken teremt munkalehetőséget, nemcsak az iparágban, hanem a hozzá kapcsolódó ágazatokban is (pl. mezőgazdaság); értéket termel, pl. az élelmiszeripar kifejezetten sikeres lehet a növekvő élelmiszerárak mellett; valamint javítja hazánk külkereskedelmi mérlegét, s ezen túl az államháztartást is, az adók kapcsán.

 

Itt van az IMF hitel, amiről sok mindent nem tudunk, csak annyit, hogy egyszer vissza kell fizetni. Az IMF hitellel három dolgot lehet tenni:

  • Elkölteni 13. havi izékre meg segélyekre, valamint ellopni (ez van most)
  • Presztízsberuházásokat csinálni, mely ideiglenesen munkát ad az embereknek (Írországban anno egy nagy dombra építettek szerpentinutat. Adott munkát az embereknek? Igen. Volt értelme? Nem. Mielőtt röhögnénk az íreken, csak annyit mondanék, hogy völgyhíd...)
  • Valami értelmes dologba beruházni, mely közép- és hosszútávon hasznot hoz.

Én az utolsó pontot javaslom. Vizsgáljuk meg, milyen ágazatokat lehetne újra felépíteni, mely képes a munkahelyet teremteni, s feltételezzük, hogy a jövőben akár Magyarország jövőjét is jelentheti! Az élelmiszeriparban és az ehhez kapcsolodó iparágakban hazánknak megvannak a megfelelő adottságai, tehát ide érdemes lenne befektetni. Kérdésesebb a textilipar helyzete, mert itt bizony Távol-Kelet nagyon ural mindent, s a fajlagos szállítási költségek is alacsonyak, ezáltal itt nem biztos, hogy érdemes próbálkozni, bár valamelyik szegmensbe be lehet szállni (pl. lakástextil?). Műanyag? Nem igényel nagy beruházást, termékek széles skálája előállítható... Papír? Hát igen, itt is bezártak már mindent, amit csak lehetett, tipikusan, mint a cukorgyáraknál...

 

Jó, egyetértek, kicsit olyan lenne, mint a szocializmus, hogy állami tulajdonú vállalat termelni próbál, kevés hatékonysággal. De most nem teljesen mindegy, hogy szociális transzferként fizetjük ki ezen pénzeket, vagy munkabérként, miközben ne adj isten értéket is termel az emberke? S esetleg a jövőben ezen üzemek nyereséget termelnének, s ezt befizetnék az államkincstárba? Persze, ismerem a nagy magyar valóságot is, ha azt mondaná Bajnai, hogy jó, csináljuk ezt, s erre adná a pénzt, biztosak lehetnénk, hogy ilyen-olyan tanácsadói szerződésekre (20 oldal terjedelemben) elfolyna az egész, meg ezek a vállalatok tipikus kádertemetők lennének, mint például a MÁV, s igazán ez a tragédia, hogy a fent vázolt terv hiába tűnik jónak, ha tudjuk, hogy a valóságban ebből is egy nagy pénztemető lenne. Pedig lenne benne fantázia.

 


A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr191048505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

idosb · http://valodi.blog.hu 2009.04.17. 12:28:58

Teljes mértékben egyetértek, csak az a naivitás, hogy ki hallgatja meg ma a józan javaslatokat, na ez a fő kérdés!