Skip to content


Rossz szomszédság török átok...

Szerző: Droli - 2010.01.09. 08:14

Bookmark and Share

Nekünk eddig túl sok bajunk nem volt a szomszédokkal (lekopogom). Egy társasházban élünk (Írország), tehát jobbról és balról is van falszomszédunk. Az egyik egy öreg egyedülálló ír férfi, aki mellesleg alkoholista, de a csendesebbik fajtából – reggel megy a kocsmába, aztán este valamikor hazajön. Amúgy nagyon aranyos, csak nem értem, mit beszél, pláne, ha már túl van a sokadik üvegen. A másik szomszédunkkal az elején nagyon sok baj volt: Pakisztánból települtek ide, és bizony a kezdetekkor úgy viselkedtek, mint a … szóval tudjátok, azok, akik a legenda szerint Indiából kerültek Magyarországra, és nem az idén barnultak le. Teleszemetelték az udvarukat, hangoskodtak, de a csúcspont ott jött el, amikor egyik este mulatni támadt kedvük, s ezt elég hangosan tették. Fogalmazzunk úgy, hogy zengett tőlük az utca. Persze az íreket sem kell félteni, kihívták a rendőröket, akik rövid úton lerendezték őket. Azóta teljesen megváltoztak, összeszedték a szemetet, nem hangoskodnak, egész civilizált lett a viselkedésük.

 

Viszont nem mindenütt ilyen békés a szomszédság, s néha megdöbbentő történeteket lehet olvasni ezzel kapcsolatban. Hadd ajánljam a szoljon.hu portál egyik cikkét, mely a nem éppen példás szomszédi viszonyokról szól. Idéznék belőle pár érdekesebb részt:

 

„Feriék már nem ilyen szerencsések. Hiába jelezték a felső szomszédjuknak, hogy ne rohangáljanak folyton a gyerekeik, mert nem tudnak tőlük pihenni, falra hányt borsónak bizonyult a kérés. A szomszédék két kislánya, olykor kiegészülve egy harmadik kisgyerekkel, éktelen futkározást rendeznek bármely napszakban úgy, hogy már-már attól tartanak, leszakad a plafon. Szóltak nekik, hogy ezt azért mégse kellene, de azt a választ kapták, hogy ez társasház, ezért ezt el kell tudni viselni. Ugyancsak a felső szomszéd közkedvelt foglalatossága, hogy pont éjjel negyed tizenkettőkor centrifugáz. A mosógép meg ugrál, dübög. Kora hajnalban meg már zubogtatják a fürdővizet a kádba, jó hosszasan, amitől szintén nem tudnak aludni.”

 

Anno laktam panelban, szóval tudom, hogy a dübögés nagyon hangos és zavaró tud lenni. Olyan szomszéddal viszont nem találkoztam, aki éjjel centrifugáz.

 

„Tamás arról is beszámolt, hogy a szomszéd egy-egy zajos kocsmai éjszaka után, hajnalban, hazafele menet rendszerint becsengetett, és ezt addig csinálta, amíg ki nem mentek. Egyik nyáron a férfi odáig ment, hogy borgőzös fejjel baltát fogott és a kerítésen húzva a balta fejét azzal fenyegette a családot, hogy ha elalszanak, átmászik és szétveri őket. Mivel ez a nyolcvanas években történt, a rendőrök kimentek, majd a ruhájánál fogva kihúzták az utcára és elvitték egy kicsit autókázni. Mikor hazahozták, alig bírt bemenni. A járőrök csak annyit mondtak az özvegyasszonynak, hogy ezután nem lesz gond a férfival. Igazuk lett, bár a mai napig acsarkodik a férfi, és olykor szitokáradatot zúdít a szomszédasszonyra. Soha nem sikerült megfejteniük, vajon miért gonoszkodott a férfi a családdal. Talán még az orosz hadifogságban elszenvedett sérelmeket akarta levezetni másokon.„

 

Ilyet már nekem is meséltek; a legtöbb ilyen ember sajnos a hétköznapi életben elszenvedett sérelmeit vetíti rá a szomszédra, és pöröl vele. Külön élmény, ha bolond is, mert szinte kizárt dolog, hogy elvigyék pszichiátriai intézménybe. (Hol az OPNI?)

 

„Egy faluban élő fiatalember szerint a szomszédjukkal, amióta az eszét tudja, mindig haragban álltak. Ez a torzsalkodás odáig fajult egyszer, hogy a szomszéd megtiltotta a fiának, hogy barátkozzanak a fiatalemberrel, majd gyűlöletének hangot adva, leköpte őt. Persze ez ismét csak olaj volt a tűzre, mert a felnőttek ekkor megint vad szócsatát vívtak. Egyszer a rendőrséget is kihívták, miután a szomszéd háza előtt elbicikliző fiúra támadt a férfi egy kaszával, mivel szerinte a rücskös kerékgumik miatt nem nőtt a fű a járda mellett. A mai napig nem beszél a két család egymással, és ahol tudnak, kitolnak egymással. Így megesett az is, hogy a paradicsomágyást gyomirtóval lepermetezték, egy seprűnyélre szerelt pengével elvágták a tökszárakat, fűrésszel megvágták a szőlőtőkét és kiszárították azt. A légpuskával telelőtt barackfát pedig már ne is említsük...”

 

Nos, ez a kedvencem, mikor a szomszédság rossz viszonya harccá alakul, és arról szól, ki tud jobban kitolni a másikkal. Persze gondolom a felek annyira büszkék, hogy soha nem fogják azt mondani, hogy legyen akkor vége, és éljenek tovább harc nélkül; így viszont mindkettőnek rossz lesz. Ezt maguktól soha nem fogják megoldani.

 

Nektek milyen élményetek vannak a szomszéddal kapcsolatban? :-)

 

(Aki szeretne még ilyen szomszédos történeteket olvasni, például milyen az, mikor szex közben csönget át a szomszéd, annak ajánlom ezt a cikket, szintén a szoljon.hu-ról.)

 


Címkék: magyarország társadalom szomszéd

A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr261655242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

daniferi 2010.01.09. 16:32:34

Az oké, hogy szívatják egymást a hülye szomszédok, egyik kutya, másik eb. De mit lehet tenni akkor, ha a szomszéd ok nélkül, puszta szórakozásból tol ki a mellette lakóval? S ha még testi bántalmazás is van? Persze, a rendőrök azt mondják, hogy addig nem tudnak tenni semmit, amíg nincs súlyos sérülés. Erre mi a gyógyír?

Évikati 2010.01.10. 16:01:05

Kertes családi házunkban, nyári időszakban gyakori volt nálunk a "bográcsozás". Nem tákolmányban főztünk, ízlésesen és szakértelemmel alakítottuk ki a helyet e gasztronómiai szórakozásunk számára. A szomszédasszonyunknak ez sem jött be. Alig várta a kerti partit, rendszeresen átszólt, hogy a füst átszáll a kiteregetett ruháira. Ez természetesen csak akkor fordult elő, ha kicsit fújdogált és éppen az ő portája felé hordta a füstöt a szél. Kezdett begorombulni, rikácsolt a vendégeink előtt, átkozódott. Mi nem nagyon foglalkoztunk vele, de az egyik barátunk (két fröccs után) megkínálta őt egy jó nagy adag csülökpörkölttel. Innen kezdve nem volt több probléma, szerintem alig várta az újabb kóstolót.:-))