Skip to content


Mit tehetünk a demagógia ellen?

Szerző: Arivistus - 2010.03.10. 07:15

Bookmark and Share

Az internetet bejárta Kövér László beszéde a Sulik-cenzusról. Ahogy az ilyen helyzetekben megszokott a bal oldali megmondóemberek nagyon megmondták, hogy ez nagyon nem jó, a Fidesz szerint pedig Kövér csak ironikusan idézett egy szlovák párt programjából. (Ami ebben az esetben akár igaz is lehet, tekintettel arra, hogy a „leleplező” Egyenlítő TV egy progresszív baloldali bögre- és sapkagyűjtő szakkör.)

 

Szinte természetesnek is vehetjük, hogy a beszéd körüli adok-kapokban senkinek nem jutott eszébe érdemben elemezni a javaslatot. Pedig, ha ránézünk az elmúlt 8 évre akkor óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés, mi fogja megakadályozni a politikusokat abban, hogy ezt az ország elleni merényletet még egyszer végrehajtsák? Hogy rövid távú népszerűség-növelésért, szavazatvásárlásért cserébe eladósítsák, és versenyképtelenné tegyék az országot? A válasz: semmi. Négy vagy nyolc év múlva nyugodtan jöhet a következő Medgyessy-Gyurcsány féle „kormányzás”. Még akkor is ha történetesen a Fidesz marad hatalmon, elvégre a Fideszre ugyanazok az erők hatnak, mint az MSZP-re, legfeljebb vezetői egy árnyalattal kevésbé tűnnek gátlástalannak, de nem lehetetlen, hogy szorult helyzetben a Fidesz is rá fog kényszerülni a szavazatvásárlásra.

 

Ez egy ördögi kör: A hatalmon lévők szavazatokat vásárolnak, ennek fedezete az adóemelés (-> versenyképtelenség -> stagnálás), valamint a hitelfelvétel (államháztartási hiány -> államadósság növekvő kamatterhei). Amikor már nagyon tönkre van téve minden akkor jön az aktuális Gyurcsány/Bajnai/Bokros csomag amelyik visszanyesi az állami kiadásokat, hogy megteremtse az államháztartás egyensúlyát. Rövid távon növeli a gazdasági visszaesést, de szerencsés esetben a kiadáscsökkentés némi adócsökkentésnek is fedezetévé válik, ami a hosszú távú növekedés alapjává lesz (Szerencsétlen esetben az államháztartás helyreállítása az egyetlen cél, amit még adóemeléssel is meg kell támogatni, lásd: Gyurcsány csomag.). De amint egyensúlyba kerül az államháztartás és a gazdaság, a politikai elitnek újra lehetősége lesz osztogatni, elzálogosítani a jövőt, azon szent cél érdekében, hogy nehogy a politikai elit másik fele ragadja magához a hatalmat.

 

A Sulik-cenzus

 

Mit is mondott pontosan Kövér László? „Legyen mindenkinek szavazati joga természetesen, de adhassa el az államnak. Az állam kiad egy fix összeget. Mondok egy ötletszerű összeget. Mondjuk, a mindenkori minimál nyugdíj összegét. Aki ezért kész lemondani a szavazati jogáról, visszaviszi a kis kopogtató céduláját, megkapja a pénzt, aztán menjen Isten hírével. Bizonyos értelemben mindenki jól jár Azok, akik kapnak ezért néhány ezer forintot, azok azért járnak jól, mi meg megszabadulunk azoktól, akik másképpen adják el a voksukat.”

 

Az utolsó mondatrész utalhat a szimpla választási csalásra. És utalhat azokra a segélyes-járadékos rétegekre, akiknek a szavazatait – mivel bevételi forrásaik az államtól függnek – egy párt könnyedén meg tudja vásárolni, bizonyos demagóg, osztogató programokkal. Ha ez a réteg nem célcsoport, mivel elfogadja szavazati joga helyett a nyugdíjminimumot (28 500 Ft) akkor a továbbiakban nem érdemes demagóg pártprogramokat írni. Azokat, akiknek bevételei nem 100%-ban az államtól függenek jóval kevésbé befolyásolják a nagy állami pénzosztások. Nekik akkor megy jól, ha a gazdaságnak is jól megy, vagyis amelyik párt őket akarja megnyerni, az kénytelen az ország hosszú távú érdekeit szem előtt tartani. És ez a Sulik-cenzus célja.

Nagy előnye, más cenzusokhoz viszonyítva, hogy jogilag nem korlátozza a szavazati jogot, hanem egy választási lehetőséget ajánl fel. Így ez a legdemokratikusabb cenzus, még liberális beálítódottságú embertársainknak is tetszhet. Hátránya viszont, hogy drága: négy évente 28 500 Ft * 4 000 000 választópolgár, 114 Mrd Ft / 4 év, vagyis 28.5 Mrd Ft / év. Hozzávetőlegesen, a GDP 0.1%-a, ami azért egy érezhető kiadás.

 

 

Adóalapú cenzus (vagy: vagyoni cenzus)

 

Blogok hozzászólásaiban sokszor találkozunk ezzel az ötlettel. Több féle típusban is megjelenik, mivel nem egyetlen egy ember találmánya. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban beszéljünk erről (0. pont.). Lényege: az szavazhat akinél a befizetett adó mínusz juttatások összege pozitív, vagy nulla. Célja gyakorlatilag ugyanaz mint a Sulik-féle cenzusé, de ezt jóval olcsóbban – és cserében jóval antidemokratikusabban – oldja meg.

 

És, mint minden antidemokratikus dolgot, ezt is lehet kritizálni, például ha valaki becsületesen leéli az életét, majd elmegy nyugdíjba, akkor onnantól ő nem szavazhat (feltéve, ha a nyugdíjat az államtól kapja).

 

 

Iskolázottsági cenzus

 

A XX. század előtt Európában mindenütt volt iskolázottsági, és/vagy vagyoni cenzus. Míg a vagyoni cenzus nyílt kitolás a szegényekkel, így antidemokratikus, az iskolai képesítést elméletileg mindenki szerezhet. Tehát ez egy kicsivel kevésbé népszerűtlen megoldás. És, a Sulik-cenzushoz viszonyítva kevésbé drága.

Az iskolázottsági cenzus logikája, hogy tanult, művelt személyek kevésbé hülyíthetőek meg populista, demagóg ígéretekkel. Vannak ellenpéldák, de nagy átlagot nézve ez így van.

 

Alapvetően két változat lehetséges: vagy diploma kell a szavazáshoz, vagy elégséges a középfokú végzettség is. A poszt végi szavazás kedvéért rögzítsük, hogy az első variációról beszélünk.

 

 

Kombinált vagyoni, és IQ cenzus

 

Viszont a mai rendszerben akár egy értelmi fogyatékos is szerezhet diplomát, ami lecsökkenti az iskolázottsági cenzus használhatóságát. Kellő mennyiségű blogolvasás után erre is találunk megoldást, az IQ szintet (vagy műveltséget / vagy állampolgári ismereteket) le kell mérni a választások előtt. Természetesen ez a mérés nem ingyenes, hanem (vagyoni cenzus) mondjuk 5.000 Ft.

Ezzel kiszűrjük a választópolgárok közül azokat akik intellektuális képessége nem megfelelő, valamint azokat is akiknek a szavazata megvásárolható. Két legyet egy csapásra. Hátránya azonban, hogy jelentős bürokratikus költségvonzata van, mind a választópolgár, mind az állam számára.

 

 

Végül egy cenzus-mentes megoldás

 

A különböző cenzusokkal az a gond, hogy ha egy demagóg párt hatalomra kerül, és megszünteti a cenzust, akkor hosszú időre beágyazza magát a hatalomba. Nem 8 év, hanem évtizedek fognak elveszni. A fent említett cenzus-megoldások jobbak, amíg működik a rendszer, de ha a rendszer felbomlik, akkor hosszú időre stagnálás jön az országra.

Úgy vélem, hogy a következő törvény-, illetve alkotmánymódosítások együtt elégségesek lehetnek a politikusok helyes irányban tartására cenzus nélkül is:

 

I.: A választás január végén, vagy február elején legyen.
Minél inkább közelít a választás időpontja az év elejéhez, annál kisebb lesz az utolsó 1/2 évi demagóg osztogatás mértéke.

II.: Az önkormányzati választások legyenek az országgyűlési választásokkal egy időben.
A kormány az első 1/2 évben nem tud komolyan működni. Ha a Bokros csomagot azonnal bevezették volna, és nem várnak vele 8-9 hónapot, akkor nem kellett volna olyan radikális intézkedéseket hozni, nem "fájt" volna annyira. A 2002-es "jóléti rendszerváltás" (=elkúrás) egyik indoka szintén az önkormányzati választásokra való felkészülés volt. A választások előtt a politikusok a rövid-távú haszon – hosszú távú veszteség játszmát játsszák, így közérdek, hogy ne duplikáljuk ezt a periódust.

III.: Legyenek olyan gazdaságpolitikai sarokszámok, amelyeket, ha a kormány átlép, akkor megbuktathatóvá válik. Konkrétan két ilyen küszöbértékre van szükség:

1: A költségvetés legyen GDP arányosan 0.5%-os többletben.

2: Az állam gazdasági beavatkozásának mértéke (vagyis az államháztartás bevételi oldala) maradjon egy X% szint alatt. Az X a jelenlegi szintről indul, és évente 1%-kal csökken, amíg el nem éri a 25%-ot. (Azokban az években amikor nem sikerül teljesíteni a szintet, az X csökkenése megáll, hogy legközelebb teljesíthető legyen.)

Amennyiben a kormány nem hozza ezeket a számokat, akkor megállapítható, hogy túlzottan populista volt. Ilyenkor egy kizárólag ellenzéki képviselőkből álló „csonka parlament” döntsön arról, hogy akar-e előrehozott választást vagy sem.

Ezen intézkedések hatására, nem mondom, hogy azonnal, de a negyedik előre hozott választás után egész biztos vége lenne a parttalan demagógiának.

Megjegyzem jelenleg is vannak olyan törvények, intézmények (Állami Számvevőszék; Költségvetési Tanács; Költségvetési plafontörvény) amelyek az államháztartás stabilitására hivatottak figyelni, de ezeknek nincs szankcionáló erejük, ezért hatástalanok.

IV.: A kormányciklus hossza növekedjen 6 évre.
Önmagában semmi értelme, csak a III. mellékhatásainak kiküszöbölése érdekében van rá szükség.

V.: A képviselők csak az alapfizetésüket kapják, valamint e mellé egy változó összegű juttatást (nagyságrendileg az alapfizetésük 3-4 szerese), ami a következő mutatókon alapul:
- GDP növekedés
- Költségvetési sufficit
- magyarországi magyar nemzetiségűek demográfiai mozgása
E három mutatón alapulna bérük változó része.
Ha egy menedzser bére a részvényárfolyamok növekedéséhez van kötve akkor ő mindent el fog követni a részvényárfolyamok növekedéséért. Ennek analógiájára jó lenne a ha politikusaink a fenti célokért mindent elkövetnének. Még akkor is ha ellenzékben vannak.

Egy ilyen struktúrában a pártokra olyan ösztönző erők hatnának, amik képesek lennének ellensúlyozni a populista impulzusokat.

  


Címkék: politika demagógia cenzus

A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr321817150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

qwerti (törölt) 2010.03.10. 08:27:59

Gratulálok, szép írás. Még amin jó lenne változtatni, hogy ha egy párt "elkúrja" és úgy "vállalja" a felelőséget, hogy nem mond le, de a nép nagyon változást szeretne, akkor legyen meg annak a törvényes lehetősége, hogy elzavarjuk őket.

lüke 2010.03.10. 13:30:45

"én tudok semmit,a rendörség dolga"cenzusra szavazok

daniferi 2010.03.10. 15:23:17

Egyéb ötlet: osszuk fel az országot a környező államok közt és megoldódik minden gondunk :)

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2010.03.10. 15:51:41

@daniferi: oké, csak nem mindegy, te melyik környező országhoz fogsz tartozni :-)

Arivistus 2010.03.10. 17:51:42

@qwerti:
Az "elkúrás" azt jelentette, hogy hosszú időn át magas az államháztartási hiány, és a magas adók miatt versenyképtelenné vált a gazdaság. Az utolsó rész III. pontja ezzel foglalkozik, bár az igaz, hogy ott nem a népnek, hanem az ellenzéknek van joga elküldeni őket a francba.

@Droli:
Ha ezt előbb mondod, beraktam volna a szavazásba.

EsGé 2010.03.11. 19:07:51

A Sulik-féle cenzus nem rossz, de eredetileg jóval alacsonyabb összeghatárt terveztek, nem 28.500 ft-ot, hanem kb 1.500-at (7€). A tótawés poszt alján van a részletesebb ismertetése.

III. pont: a folyamatos költségvetési töblet nem mindig hozható, a válság miatt most pl. majdnem mindenhol drasztikusan nőtt az államháztartási hiány, ez nem feltétlenül populimus, néha be kell vállalnia az államnak, hogy eladósodjon, gond csak akkor van, ha ez túl nagyra nő. Meg hogy az ellenzék döntsön arról, hogy legyen előrehozott választás, naná, h azt mondaná hogy legyen. :)

Arivistus 2010.03.11. 22:17:41

@EsGé:
Tudom, de Kövér által a 28.500-as változat került bele a köztudatba.

A folyamatos költségvetési többlet hozható, csak akarni kell. Bár néha nehezebben hozható, mint máskor, ez tény. De minek fizetjük a politikusainkat? Arra, hogy az ilyen helyzeteket megoldják.
A III. pont végén azért írtam, hogy az ellenzék döntsön, és nem azt, hogy automatikusan új választás jön létre, mert elképzelhető hogy egy népszerű időszakát élő kormány direkt arra fog játszani, hogy előrehozott választással biztosítsa magának a következő ciklust.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.03.13. 09:32:38

vagyoni és adóalapú cenzus a jó megoldás

+ az intézkedések