Skip to content


A törvényen kívüli falu

Szerző: Droli - 2010.03.19. 07:38

Bookmark and Share

Néha olyanokat lehet olvasni, hogy az ember csak fogja a fejét, és mondogatja: ilyen nincs, ilyen nem lehet! A következő cikk a szoljon.hu portálon jelent meg. Be is másolom a blogba szó szerint, nagyon nincs mit hozzátenni. Figyeljétek, hogy mennyire lemondóan nyilatkozik mindenki. Hová vezet ez, mi lesz itt?

Jó tíz éve lehet, hogy Garger Kálmán, német állampolgár, házat vett Tiszabőn. Bánja is már azóta a dolgot, mint a kutya, amelyik hetet kölykedzett. Felújította, kibővítette a házat, milliókat ölt bele, de most szabadulna már. Azt mondja: nem lehet itt élni, teljesen tönkretették azóta ezt a falut...

Egy tavalyi felmérés szerint Tiszabő, a lakosság vásárlóerejét tekintve, az ország legszegényebb települése. Ugyanebben a 2009-es esztendőben kétszeresére nőtt a faluban az ismertté vált bűncselekmények száma. Ez a két tény tulajdonképpen mindent elmond a település jelenéről, életéről, hétköznapjairól.
— Valaha szebb napokat látott ez a falu, ám a nyolcvanas évek óta fokozatosan romlik a helyzet — felelte kérdésünkre az utcán megszólított Négyesi István. — Tiszabőn születtem, itt is laktam, mind a mai napig itt is dolgozom, de a közelmúltban én is beköltöztem Fegyvernekre. Sajnos a rendszerváltás óta nemigen talál magára a település. Az aktív korú lakosság nagy része nem dolgozik, a munkanélküliség ma már elképesztő méreteket ölt. A munkanélküliek döntő többsége szakképzetlen, és a falunak gyakorlatilag nincs már helyben élő értelmisége.
Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség növekedésével rendre együtt nő a bűnből élők száma is. A felmérések tanúsága szerint ez az állítás Tiszabőre is igaz.

— Uram, szörnyű állapotok vannak Tiszabőn — mondta felháborodva a telefonba újév után a bevezetőben már említett Garger Kálmán, néhány nappal azt követően, hogy immár másodszor törtek be a házába.

 

— Bandák uralkodnak, egymással háborúznak! Tizenkét éves gyerekek kocsikáznak, rendszám nélküli autók jönnek-mennek az utcákon! Egymást lopják meg, rabolják ki az itteniek, nem tisztelnek se istent, se embert! Rendőrt, rendőrautót ugyanakkor alig látni a falu utcáin! — mondta.

 

A múlt év utolsó, szilveszteri napjára virradó éjjel, fél kettő körül, arra ébredt Garger úr, hogy acsarognak kint a kutyái: három hatalmas kuvasz, amiket éppen egy hat éve történt, hasonló betörés nyomán, védekezésül vásárolt. Amikor néhány perc múlva kiment az udvarra, a ház egy másik részében megtalálta a betörők nyomait: szétdobált szerszámokat, falhoz támasztott festményt. Sikerült megzavarnia a hívatlan látogatókat, de azok el tudtak menekülni, még mielőtt megláthatta volna őket.

 

Azon az éjszakán még három másik tiszabői portára is betörtek valakik! És az óvodába, rövid időn belül már sokadszor.

 

— Kutyák? Ugyan! — legyint nagyot helybeli ismerősünk. — Ultrahangos kutyariasztókat vettek már ezek, amikkel megfélelmlítik, megbolondítják a legvadabb kutyákat is. Nincs számukra akadály!

 

— Fél kettőkor telefonáltam először a törökszenmiklósi rendőri ügyeletre — mesélte tovább a szilveszteri hajnal eseményeit Garger Kálmán. — Az ügyeletes azt mondta: a helyszínelők egy másik helyszínen vannak éppen, s ha ott végeztek, majd küldi őket. Végül fél hatra értek ki hozzám. Végig zuhogott az eső, így ha esetleg maradtak is külső nyomok, akkorra rég elmosta már mindet.

 

Azt mondja Garger úr: tizenegy milliót költött az egykori parasztházra, de ennek csak a töredékét kapná most meg érte. Akkor inkább lebuldózerezteti — tette hozzá —, és a helyét beveti sóval, a telket pedig megtartja, hogy ne költözhessen oda senki.

 

Helybeli ismerősünk azt is meséli, hogy a munkája miatt rendre látja éjjelente, amint portyázni indulnak, majd hazatérnek a tolvajok. Lopnak, visznek mindent válogatás nélkül, ami csak mozdítható: jószágot, szerszámot, eltüzelhető kerítésoszlopot. Ilyen világ van arrafelé.

 

A tiszabői Péntek Lajost furcsa körülmények között gázolták el a falu Néphadsereg utcáján, még november 7-én, fél hat táján. Sok szóbeszéd kelt lábra a gázolással kapcsolatban, s az eset jól jellemzi a tiszabői állapotokat.

 

— Biciklivel mentem az úton, szabály szerint a jobb szélen, amikor L. elindult az autójával, szembe velem. Ahogy közel ért, áttért az én oldalamra, és szándékosan elütött. Belökött az árokba — mesélte a fiatalember, akinek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseit a szolnoki kórház sürgősségi osztályán látták el, majd akit három napra bent is tartottak megfigyelésre.

 

Péntek Lajos állítja: a gázolás egyértelműen szándékos, fegyelmező célzatú volt. Azt mondja, azért, mert az utóbbi időben többször beszélgetett az utcán a gázoló barátnőjével.

 

— Két haverjával ült L. az autóban, és miután elütött, elment a helyszínről. Engem megszondáztak, őt nem valószínű. Az apja jött később oda, és azt mondta: ne tegyünk feljelentést. Mi azonban megtettük. A napokban kaptam egy idézést január tizenhatodikára. Több mint két hónap telt el azóta. A faluban már tényként kezelik, hogy T.-ék lefizettek bennünket, és el lesz tussolva az eset...

 

És az eseteket vég nélkül folytathatnánk tovább: lopásokról, verésekről, fenyegetésekről és önbíráskodásról. No és a virágzó uzsoraüzletről, szocpolos házakról, melyek a település „gazdaságának” legvirágzóbb „üzletágai”. 

 

Szerettünk volna beszélgetni a település vezetőivel Tiszabő közbiztonsági állapotairól, de mindhiába. Előbb időpontot adott Farkas Barnabás polgármester, majd lemondatta a találkozást a település jegyzőjével. Véglegesen! A polgármester — közölte a jegyző — egyáltalán nem akar az újságírókkal találkozni.

 

Az elutasítás nem riasztott el bennünket, s a polgármesteri hivatal helyett a térség „felügyeletét” ellátó Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságon tájékozódtunk. Az egy nappal korábban kinevezett, új városi kapitány, dr. Tóth Péter alezredes, kellemes meglepetést okozva, kendőzetlen őszinteséggel beszélt a tiszabői problémáról.

 

— Kis kapitányság a miénk, ráadásul komoly létszámhiánnyal is küszködünk — kezdte mondandóját a kapitány. — Tizenhat betöltetlen álláshelyünk van, s annak ellenére, hogy a megyei rendőr-főkapitányság minden lehetséges támogatást megad, a rendőrség jelenlegi helyzetét látva, nem sok esélyt látok, hogy a közeljövőben gyökeres változás történjen ezen a téren. Ennek ellenére nem akarok panaszkodni, ilyen körülmények között kell megoldanunk a feladatainkat. Hogy jól vagy rosszul végezzük-e munkánkat, azt nem nekem kell eldönteni. A tények viszont önmagukért beszélnek.

 

— Bár a statisztikai adatok időnként csalókák lehetnek, iránymutatónak azért megteszik...

 

— A térségünkhöz tartozó településeken, Kengyeltől Tiszagyendáig mindenütt csökkent, Tiszaroffon pedig nem változott tavaly az elkövetett bűncselekmények száma. Az egyetlen kivétel Tiszabő, ahol egy év alatt megduplázódott az ismertté vált bűnesetek száma. Szociálisan rendkívül rossz a helyzet a településen, óriási a szegénység, nagy a munkanélküliség, ám csak ezzel nem lehet indokolni a romlást. Tavaly összesen százhatvannyolc esetben kellett eljárást indítanunk, közülük százharmincnyolc vagyon elleni bűncselekmény, lopás vagy betörés volt. Sajnos nőtt az erőszakos esetek száma is.

 

— Nem segítene esetleg, az erősebb rendőri jelenlét? A helyben lakók nehezményezik, hogy ritkán látnak rendőrt a faluban.

 

— A cigánygyilkosságok idején, országos főkapitányi parancsra, heteken keresztül fokozott rendőri jelenlétet biztosítottunk a településen. Rendőrök, polgárőrök járőröztek éjjel-nappal a faluban. Riasztó, hogy abban az időben sem csökkent lényegesen a bűncselekmények száma. Némi javulás talán azóta tapasztalható, mióta szolgálatba állt egy körzeti megbízott, a fegyverneki rendőrőrs pedig osztály jogállásúvá vált. Ezáltal olyan nyomozók léptek szolgálatba, akik megfelelő helyismerettel rendelkeznek. Tiszabőn is felállt a faluőrség, s a velük való közös munka első eredménye, hogy sikerült felderítenünk az iskolai sorozatbetörések elkövetőit. Ugyancsak fontos lépésnek tartom, hogy sikerült több, vagyon elleni bűncselekménnyel gyanúsítható személyt előzetes letartóztatásba helyezni, így jelenleg ők nem tudnak bűncselekményeket elkövetni. Sajnos ez a bűnelkövetői réteg rendszeresen újratermelődik, és rendre új elkövetők kerülnek elő.

 

— Nem fenyeget az a veszély, hogy a tiszabői bűnözés majd "kisugárzik" a szomszédos településekre?

 

— Megpróbáljuk megakadályozni ezt. Éjjelente a környező falvak bevezető útjain, az irányításunkkal, rendszeres, megerősített járőrszolgálatott látnak el a polgár- és településőrök. Vigyázva saját biztonságukat, sikerült is csökkenteni a rosszban sántikáló tiszabőiek mozgásterét. Különösen Óballa és Tiszaroff felé volt nagy a „forgalom”, de mára ez is változott. Ez is azt mutatja, hogy a rendőrség önmagában nem tudja megoldani a helyi problémákat. Elengedhetetlen ehhez a helyi közösségek összefogása is. 

Nyomozás indult az önkormányzatnál
Riportunk elkészülte után jött a hír, amit a rendőrség is megerősített, hogy büntetőeljárás indult ismeretlen tettes ellen, az önkormányzati közcélú foglalkoztatással összefüggésben. A gyanú vesztegetés. A rendőrség még a múlt év végén házkutatást tartott a polgármesteri hivatalban, aminek során az üggyel kapcsolatos iratokat foglaltak le.  

Egy hajdan szebb napokat látott falu
A Törökszentmiklóstól 23 kilométerre, a Tisza bal partján fekvő falu közlekedés-földrajzi szempontból igen kedvezőtlen helyzetben van, hiszen zsáktelepülés, csak egy alsóbbrendű bekötőúton lehet megközelíteni. A tavalyi adatok szerint lakóinak száma már nem éri el a kétezret (1936), a lakások száma 650. Az épületek egy részének állapota elfogadható, ám egyre több a rossz, omladozó ház. A kettőezres tavaszi árvíz felbecsülhetetlen károkat okozott a településen. A 650 lakásból 74 összedőlt, 415 lakásban pedig súlyos károkat okozott. A házak zöme elöregedett, 85 százaléka a hagyományos vályogból, megfelelő alap nélkül készült. Míg a hivatalos adatok szerint 2001-ben a "magyar" lakosság aránya még 69 százalék volt, alig nyolc év alatt nagyot fordult a világ: 2009-ben, egybehangzó becslések szerint, már több mint 70 százalékban cigány származásúak lakták a települést. A fiatalabb korosztályban a romák aránya még ennél is magasabb. (Farkas Barnabás polgármester egy lapunknak adott szeptemberi nyilatkozatában 90-95 százaléknyi cigány lakosságról beszélt.)

 

Forrás: http://szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kek-hirek/a-legszegenyebb-faluban-mar-a-bandak-uralkodnak-280244


Címkék: rendőrség társadalom roma cigány

A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr291850175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hitetlen (ex)Bérgyilkos 2010.03.19. 17:01:44

Lakosokat kitelepíteni, házakat ledózeroltatni, földeket a Tiszának visszaadni!

melimeli 2010.03.25. 21:51:30

Kis rend azért van a telkeken
http: / / is.gd/aZbUP

Cherokee wa-hia 2010.03.26. 16:28:37

@Hitetlen (ex)Bérgyilkos:

És hova telepíteni?
Hozzátok?

........