Gyurcsány beszéd - az eredeti szöveg ez lett volna

Kedves honfitársaim!

Hogy a pápaszemes antinacionalista-soviniszta kerti jérce esne bele abba a fosba, ami itt van! De ne engem hibáztassatok, hogy úgy táncoltam, ahogy ti fütyültetek! Én elkúrtam, te elkúrtad, ő elkúrta... mi elkúrtuk - ti megszavaztátok, ők meg szívnak! És te is szívsz, ő is szív; én nem szívok, én itt olyan szerepet töltök be, mint a kolumbiai LSD-báró - te nyalod, én meg élvezem.

Gondolkoztál volna négy éve, ember! Akkor még nem volt ekkora szar, de a fing bűzét már lehetett érezni! Én megpróbáltam helyrerántani az országot, például letoltam a nadrágot előtte, ahogy ezt szokták, és próbáltam ráülni a vécécsészére, de ti - mondom ti - visszahúztátok a nadrágot, és így sikerült bele, a közepébe. És minden szaros lett így. Jó, mondhatjátok, hogy később az IMF adott pelenkát, de kérdezem én: mi lesz, ha az a pelenka elfogy? Mit rakunk akkor a seggünk alá? Vagy leülünk a székbe, és hagyjuk, hogy megint szétkenődjön? És aztán, ha az IMF ismét - sokadjára - kitörli a fenekünket, ismét rettegünk a barna színű terrortól?

Nem, ezt nem engedhetjük meg! Elég volt az összefosott gatyákból, a barna foltokból, meg a büdösből! Ideje lenne végre belenézni a pelusba, megnézni, mi van benne, analizálni, tanulni belőle, majd kidobni az egészet a fenébe! Esetleg fel lehetne akasztani lámpavasra, hogy később emlékeztessen minket, hogy milyen is volt! Aztán meg később, mikor már tiszta segg-gel esszük az ünnepi ebédet, majd rájövünk, hogy mennyire is fos volt az egész akkor, amikor azzal áltattuk magunkat, hogy a szar nem ott van. Pedig ott volt.

Szóval az emésztő tele van. Igen, tele. És ti fogjátok kiszívni. Mi  már kiszívtunk minden értékeset, és már csak a szar maradt benne. Ez a tiétek. Ezt megszívjátok. És a legyek is jönnek majd rá, úgyhogy készüljetek! De ti nem fogjátok elhessegetni a legyeket, hanem még csápolni is fogtok nekik. Pedig azok is szarosak lesznek. De ti nem tanultok. Ha egy macskának a fejét belenyomják a mocskába, a macska prüszkölni fog, és nem csinál oda még egyszer. De ti odacsináltok utána is. Erről szólt az elmúlt évszázad!

Remélem, elég szemléletes voltam. Sajnálom, hogy ennek az egésznek részese voltam. Tulajdonképpen nem is értem, milyen jogon és mit értékelek én most itt. Á, írok is egy új szöveget inkább.