Skip to content


Mikor vegyük fel a keresztény vallást?

Szerző: bogancs - 2010.05.24. 13:11

Bookmark and Share

Az előző bejegyzésben Droli találóan megjegyezte, hogy a legtöbb ember nem is tudja, mit ünneplünk Pünkösdkor. Sok embernek Pünkösd egy hosszú hétvégés wellness kirándulást, másoknak kertészkedést jelent a kertben. Vannak akik (mentők, buszsofőrök, vendéglátósok) most is dolgoznak, és persze vannak akik templomba mennek, és vallásosan ünnepelnek.

 

Pünkösd alkalmából szeretnék írni egy olyan dologról, amivel valószínűleg nagyon sokan találkoztunk már, vagy pedig a jövőben találkozni fogunk. Ez a keresztény hit felvétele, a megkeresztelés.

 

Mikor érdemes megkeresztelkedni? Van akit már csecsemőkorában megkeresztelnek, van aki házassága előtt „szánja rá” magát, mert a család, vagy ő maga egyházi esküvőt szeretne. És persze vannak egyéb esetek is, de azt hiszem, hogy ez a két út a leggyakoribb, a kereszténnyé váláshoz.

 

Érdemes-e a megszületett gyermeket egészen kicsi korában megkeresztelni? Van ahol ez magától értetődő, és van ahol más véleményen vannak, mondván, hadd nőjjön fel az ember, és majd maga eldönti, hogy milyen vallást válasszon, ha egyáltalán.

 

Nemrég engem is ez a kellemes probléma ért. Beszéltünk a gyerek keresztelés ügyében a helyi pappal, és úgy gondolom, hogy a témában érdemes az ő véleményét is figyelembe venni. Persze nem tudom olyan átéléssel előadni ahogy ő tette, de próbálom a lényeget összefoglalni:

 

Ha valaki felnőttkorában veszi fel a keresztséget, akkor keresztelés előtt végig kell járni egy utat, amely alatt megismerheti Istent és a vallást. Erről szólnak a keresztelés előtti hittanórák. A keresztelkedők megismerik, a vallást, a bibliát, az egyházat. Megtanulják ki az a pápa. Valószínűleg egészen más, mint amit a világi ember hall róla a médiában.

 

Csecsemőkori keresztelés esetén ezen az úton a gyerekeknek nem önmaguktól kell végigmenni, hanem a szülei, keresztszülei vezetik őket. A kisgyermek édesanyját önmagával egy-test-egy-lélekként kezeli. A másik, kívülről jövő, hozzá legközeleb álló ember számára az apa. Ha a kisgyermektől megkérdezik, hogy milyen az Isten, akkor valószínűleg apja alakját vázolja fel elsőként. A kisgyermek első istenképe tehát a saját édesapja. Épp ezért mindkét szülőnek de főleg az apának nagy felelőssége van abban, hogy gyermekét hogyan, milyen úton terelgeti, milyen szellemben neveli.

 

Az atya a fentiek alapján sem ért egyet azzal, hogy hagyjuk a gyermeket felnőni, és majd ő eldönti, hogy milyen vallást választ. Mi alapján választana? Hogyan válasszon vallást a felnövő gyermek, mikor nem ismeri egyiket sem? Az, hogy valaki meg van keresztelve, még nem zárja ki, hogy felnőttkorában változtasson. A gyermek nevelése viszont már születése pillanatában megkezdődik. Amit gyermekkorban elmulasztottak, azt később már nem lehet, vagy nagyon nehéz pótolni.

 

Szerintem vannak ebben szép gondolatok.


Címkék: vallás pap kereszténység pünkösd keresztelés

A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr962026404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

daniferi 2010.05.24. 17:33:29

Vajon tényleg jobb ember, akit csecsemőkorában megkereszteltek,de közben elfordult istentől, mint aki nem volt sose templomban, de mégis megtalálta az utat? S vajon nincs némi ellentmondás a tanítások és a középkorban elkövetett népirtás közt?

Egyébként ha már születéskor megkeresztelik, hol marad a fent kifogásolt választás? Mert hát akkor sem ismeri, sőt, nem is ő választja. Ráadásul elég egyoldalú tud lenni, ha csak egy vallást ismertetnek meg vele, így elég rossz az indoklás a pap részéről, hogy mert később nincs mi alapján válasszon.

Nálunk az iskolában volt néhány óra vallásismeret, "bemutatva a választékot". Elég egyoldalú volt, hogy 80%-ban a katolikusokról beszélt, a többi időt elosztotta a többiek közt. Majd amikor az ismertetés után valaki mondta, hogy ez alapján melyik valláshoz kellene közel éreznie magát, simán lehülyézte a tanár.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.05.24. 20:57:32

@daniferi: Igen, akkor ezek szerint tényleg nem sikerült jól továbbadnom. A pap szájából nagyon meggyőző volt.

Vorg a Halhatatlan Báró 2010.05.24. 22:18:51

Én inkább a felnőtt korában eldönti kategória vagyok. Nem vagyok megkeresztelve, nem bánom, tőlem távol áll az egész. Viszont ha nem így nevelnek, akkor meg az a természetes, hogy templomba járok. Tehát nyilván, ezért látom úgy ahogy.

ifrance 2010.05.26. 07:46:20

nekem erről a "majd ha felnőttem eldöntöm" dologról mindig az jut eszembe, hogy ha mindennel így lennénk, akkor hamar kihalna az emberiség... Nem tanulok meg írni-olvasni, majd ha 18 leszek eldöntöm, hogy van-e rá szükségem vagy sem. Nem járok iskolába, majd ha felnőttem eldöntöm, hogy akarok-e járni vagy sem.
Vagy a matek órával nem baj, hogy nem szabad akaratból járok, a hittannal meg igen? És félreértés ne essék, nem azt mondom hogy úgy legyen kötelező "vallásosnak lenni", ahogy kötelező készülni napról napra matekból. Hanem azt, hogy ismerjék meg, és az ismeretek birtokában döntsenek. uff ;)

daniferi 2010.05.26. 15:20:59

@ifrance: A fordítottja pedig az, amikor a nem megfelelő oktatás miatt szélsőséges eszméket kezdenek vallani a fiatalok, mert igazából nem tudják, milyen is az. Nem ismerik igazán, de eldöntik. Általánosban nagyon sokan skinheadek voltak, neonáci eszméket hirdettek, s szerintük az jó dolog volt. Akkoriban (meg talán most is) eléggé tabu téma volt ez, így könnyen jónak hihették a fiatalok.

Sátán meg a Jocó 2010.05.27. 09:10:20

Pünkösdvasárnap nem csupán a saulista egyház születésének ünnepe, hanem egyúttal a szemforgató prüdéria és keresztényi ájtatoskodás nagy napja is. Ekkor minden magára valamit is adó keresztény kétnapos ünnepség keretében üli meg annak az egyháznak a létrejöttét, amely sikerrel herélte ki a heroikus európai szellemet, elnyomva, beolvasztva, vagy máglyára hányva az ősi isteneket és tradíciókat, elveszejtve ezzel a kontinens népének önazonosságát. Hazánkban mindez különösképpen igaz, lévén István király buzgalmában olyannyira kíméletlenül takarította el a táltosokat és azok rovásbotjait, hogy népünk szinte teljesen elvesztette mitológiáját és őstörténetét.

ellenkultura.info/a-saulizmus-mint-problema.html

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2010.05.27. 13:21:34

@ifrance: Igen, ismerjék meg, és mire felnőnek, legyen képük róla, hogy milyenek a vallások. Ez alapján pedig majd választhatnak. De a kisgyermekkori megkeresztelés nem erről szól.

ifrance 2010.05.27. 14:04:30

@bm613: cserébe én nem is kardoskodtam a kisgyerekkori keresztelés mellett. :)
ha valaki vallását gyakorló családba születik, azt úgyis megkeresztelik. mint ahogy egy megszállott hobbi repülőpilóta is repülni viszi a gyerekét, ahogy elérte az ehhez minimálisan szükséges életkort. de ebben nem is látok különösebb kivetnivalót.
a nem vallásos családba születettek esetében viszont szerintem akkor lenne objektív dolog ez a döntésesdi, ha mindenkinek kellene tanulni hittant, vagy egyházismeretet, whatever. Objektívvé meg talán úgy lehetne tenni, ha minden felekezetet a saját megbízott képviselője mutatna be / oktatna.

daniferi 2010.05.27. 15:28:53

@ifrance: Na, hát tudtommal ez az USÁ-ban épp fordítva van, vagyis állami iskolában tilos bármelyik vallásról is beszélni.

ifrance 2010.05.28. 08:01:26

@daniferi: az USAban néha nagyon furcsán értelmezik a szabadságot... egyik személyes "kedvencem", hogy a szabadság hazájában betiltott videó a Néma sikoly, mert sérti az abortuszt végző magánklinikák üzleti érdekét. ez asszem a no comment kategória. de kicsit elkanyarodtam ezzel a témától... :)

Alensha 2010.06.05. 05:28:08

szerintem a helyi paptól érthető módon nem várható el, hogy objektív legyen az ügyben :) ha megkérdezel pár ateistát vagy más vallásút is, akkor kiegyensúlyozottabb lenne a cikked.

"Hogyan válasszon vallást a felnövő gyermek, mikor nem ismeri egyiket sem?"

hát ez igen jó... és hogy válasszon majd egyetemi szakot, munkát, házastársat, ha nem úgy születik, hogy előre tudja? xD

"Az, hogy valaki meg van keresztelve, még nem zárja ki, hogy felnőttkorában változtasson."

elvileg nem, nekem se sokat ártott az a pár csepp víz. ellenben akkor örülnék, ha az egyházak valahol számontartanák, hogy ki az, aki komolyan veszi és ki az, aki csak kapott gyerekkorában pár csepp vizet a fejére. lényegesen kevesebbszer hangozna el a "Magyarország keresztény ország" frázis.

"Ha a kisgyermektől megkérdezik, hogy milyen az Isten, akkor valószínűleg apja alakját vázolja fel elsőként. A kisgyermek első istenképe tehát a saját édesapja."

valószínűbb, hogy az anyja. az, hogy isten csak férfi lehet, már a keresztény nevelés alapján alakulna ki benne.

Alensha 2010.06.05. 05:29:17

@ifrance: Amerikában ettől függetlenül nyugodtan odamehetsz abortuszklinikák elé tüntetni és zaklatni az odamenőket. Nekem valahogy mégis jobb Európában, ahol elrettentő filmet nézni lehet, orvost verni meg nem...

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.06.16. 12:41:13

No! Végül is nem elvi, hanem praktikussági megfontolásból döntöttünk. Azaz hátránya nincs, max előnye lehet a gyerekek csecsemőkori megkeresztelésének. Szóval jön a keresztelő!

Végül is már az nagy előny, hogy ha majd egyszer egyházi esküvőt szeretne, akkor nem kell a sok bokros teendő mellett még hittanra is járnia.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.06.16. 12:42:54

@Alensha: "szerintem a helyi paptól érthető módon nem várható el, hogy objektív legyen az ügyben :) ha megkérdezel pár ateistát vagy más vallásút is, akkor kiegyensúlyozottabb lenne a cikked." Jómagam más vallású vagyok, pontosabban nem vagyok megkeresztelve. A cikk témája nem olyan, hogy feltétlenül kiegyensúlyozottnak kelljen lennie.