Skip to content


A biztosítási piac nem más mint szorongásipar, negatív szerencsejáték

Szerző: bogancs - 2010.05.25. 06:51

Bookmark and Share

Az áradások elvonultával lassan aktuálissá válik, hogy kinek fizet a biztosító az árvizek okozta károkért, és kinek nem? Mi van a biztosítási szerződés apróbetűs részében? Van akinek van biztosítása és mégsem kap majd pénzt, és van akinek nincs biztosítása és mégis kap pénzt. Hogy is van ez?

 

Nézzük, hogyan működik egy biztosítótársaság? A biztosítottak díjfizetéseiből származik a biztosító bevétele. Ebből a bevételből fizeti ki a károsult biztosítottaknak a keletkezett károk összegét. Ezt hívjuk kárkifizetésnek, mint a biztosító legfőbb költségét. Az érdekesség ott van, hogy az elmúlt öt év adatainak elemzése alapján a biztosítási díjbevételek körülbelül kétszeresen haladják meg a kárkifizetéseket. (Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve 2005, 2006, 2007, 2008, 2009) Tehát a biztosítótársaság ügyfelei összességében kétszer annyit fizetnek a biztosítónak, mint amennyi káruk keletkezik. Mi a sorsa a befizetett biztosítási díjak másik felének? Elmegy az alkalmazottak és vezetők fizetésére, jutalmakra, irodabérletre, céges autókra, reklámokra, ügynököknek fizetett jutalékokra, informatikai kiadásokra és persze mindezek mellett marad egy szép kis összeg, ami a biztosítótársaság nyeresége. Ez így elvileg rendben is van, hiszen mindenki a nyereségre hajt.

 

A gond ott van, hogy a biztosító nem a valós kockázatok árát kéri el ügyfeleitől biztosítási díj gyanánt, hanem az emberek szorongásait és biztonság iránti igényét, lovagolja meg. A fizetett díjaknak ennek megfelelően a legtöbb esetben köze nincs a valóságos kockázatokhoz. A biztosítók annyit kérnek a biztosításért, amennyit az emberek hajlandók megfizetni érte. Feltéve persze, hogy ez több mint amennyi a valós kockázat. Ezért a biztosítási piacot nyugodtan nevezhetjük szorongásiparnak, vagy nagyon enyhe túlzással szerencsejátéknak. (A Szerencsejáték Zrt. nyereményhányada, vagyis a kifizetett nyeremények aránya a díjbevételeikhez képest, 35-40% körül mozog.)

 

Kik a rendszer nyertesei? Azok akik kevesebb biztosítási díjat fizetnek be, mint amennyit kárkifizetésként megkapnak. Ők vannak kevesebben. És kik a vesztesek? Azok, akik csak fizetik-fizetik a díjakat, de kárkifizetésben nem, vagy a befizetéseiknél kisebb összegben részesülnek. Ők vannak döntő többségben, ők azok, akik jobban jártak volna, ha nem kötnek biztosítást. Persze csak pénzügyi szempontból, hiszen ezek az ügyfelek is mondhatják, hogy nekik a biztonságérzet megérte a kiadást, és jó is, hogy nem volt rá szükség. Ezzel ellentétben a pénzügyileg nyertesek sokszor nem érzik nyertesnek magukat, hiszen végtére is kár érte őket, amit megtérített ugyan a biztosító, a kárügyintézés és helyreállítás azonban sok vesződséggel jár. És persze van egy szereplő, aki minden esetben nyertes: maga a biztosító. Szóval eléggé faramuci helyzet.

 

Az alábbi ábra mutatja, hogy az egyes biztosítás kategóriáknál átlagosan hány forintot kapnak vissza kárkifizetésként a biztosítottak a befizetett díjaikból. (A későbbiekben külön posztokat szánok majd az egyes biztosítástípusok ismertetésének, és próbálom összeszedni, hogy kinek mit érdemes megkötnie.)

 

https://m.blog.hu/tu/tudtad/biztositas2.JPG

 

A számok önmagukért beszélnek, nyugodtan mondhatjuk, hogy a szorongásipar jól működik, egyes esetekben dübörög. A legmagasabb kárhányaddal (kárkifizetések és díjbevételek arányával) a kötelező biztosítás rendelkezik. Ez nem is csoda, hiszen az elmúlt években itt bontakozott ki a legélesebb piaci verseny a biztosítók között. Az árakkal egyre lejjebb mentek, csakhogy minél több ügyfelet sikerüljön megszerezni. A biztosítók nyeresége itt a legkisebb, de azért látszik, hogy még ebben az esetben sem kell őket sajnálni. Nem véletlenül akarta (sikerrel!!!) megszüntetni a biztosítási lobbi az év végi kötelező biztosítási kampányt, vagyis hogy minden autós novemberben mondhatja fel kötelezőjét, és december végéig kell újat kötnie a biztosítók frissen kihirdetett ajánlatai alapján. Idén már nem novemberben lesz a biztosítóváltás, hanem kinek-kinek a szerződéskötése évfordulóján (értsd: az egyéves hűségidő letelte után). Ez pedig óhatatlanul azt jelenti, hogy a novemberi kampány elmarad, hiszen mindenki máskor válthat biztosítót. A kampány elmaradása a médiafigyelem elmaradását fogja okozni, vagyis a verseny csökken és így az árak valamint a biztosítók nyeresége növekszik.

 

A legalacsonyabb kárhányaddal a viszonylag alacsony díjú, kis bekövetkezési valószínűséggel rendelkező, ámde baj esetén nagy összegű kárral járó biztosítástípusok rendelkeznek. Ilyen tipikusan a baleset-, utas-, vagy vagyon- (pl. lakás) biztosítás. A biztosító a nagy számok törvénye segítségével pontosan látja a kárbekövetkezés valószínűségét. Az ügyfelek viszont hajlandóak a valós kockázatuknál jóval magasabb biztosítási díjat is kifizetni, ugyanis tartanak a kis esélyű de nagy potenciális kárral rendelkező káreseményektől. Ezek a biztosítástípusok a biztosítók legnyereségesebb termékei. Persze a biztosítottak itt is mondhatják, hogy nekik a biztonság megéri a kifizetett díjat, hiszen egy esetleges káresemény nagyságrendekkel nagyobb kárt okoz. Csakhogy pontosan ezt használják ki a biztosítók, amikor a valós kockázatnál akár ötször nagyobb díjat kérnek. Bizonyos biztosítás típusoknál már jobban megéri lottózni, hiszen a Szerencsejáték Zrt nyereményhányada magasabb, mint egyes biztosítások kárhányada.

 

Néhány saját példa:

1. Külföldi hosszú hétvégés ausztriai utazásomra több ezer forintos utasbiztosítást kötök. Miért is? Ha lebetegszem vagy baleset ér odakinn, akkor sokba kerülhet az orvosi ellátás. Ha ellopják a poggyászomat, a biztosító fizesse ki a káromat. Megéri ez? A legritkább esetben fordulnak elő a fenti esetek. Ha mégis, hát kifizetem. Soha nem kötök utasbiztosítást. Eddig kb. 40 ezer forintot nyertem azzal, hogy nem volt biztosításom.

2. Félek, hogy ellopják az autómat, ezért Casco-t kötök. Kiszámoltam, ha 40 évig van autóm, és 40 évig fizetem a Casco-t, akkor összességében legalább három autó árát fizetem ki a biztosítónak. Soha nem kötök Cascot! 7 év alatt már megspóroltam egy használt Suzuki árát.

 

3. Lakáshitelem van, ezért muszáj volt kötnöm lakásbiztosítást a hitelfolyósító bank által kijelölt biztosítónál (NINCS VERSENY!!). Mire lejár a hitelem, a házam értékének negyedét fizetem ki a biztosítónak. Szóval ha nem lenne lakáshitelem, soha nem kötnék lakásbiztosítást.

 

Visszakanyarodva az árvízkárokhoz: Árvízveszélyes területeken baromi magas a biztosítások díja, így sokan nem is kötik meg, mert nincs rá pénzük. Árvíz esetén viszont nagyon sok a károsult, ezért többször előfordult már, hogy azoknak, akiknek nem volt biztosításuk, az állambácsi segített. Extrémebb eset, hogy valakinek van biztosítása árvíz ellen, de speciel az ő házát nem öntötte el a víz, hanem villám-, vagy szélkár érte a viharban. Ezért neki a biztosító nem fizet, hiába mondja, hogy ő már 40 éve ugyanannál a biztosítónál van…

Hogy mi a tanulság? Biztosítást csak akkor, ha nagyon muszáj!

 


Címkék: vihar biztosítás szél casco árvíz kötelező biztosítás lakásbiztosítás

A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr322022032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mighty 2010.05.25. 09:03:40

Egyszerű: amit biztosításra költenél havonta, azt le kell kötni a számlavezető bankodnál :) Ha kár ér, abból fedezed.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2010.05.25. 09:25:30

Na igen, ez így műxik... nekem lakásbiztosításom van 17 ezres éves díjjal (meg a háznak van egy közös biztosítása, ami lakásonként évente 10 000 körüli összegre jön ki). És valóban ez a szempont, amit írtál, a lakóközösségben és külön nálunk is: kicsi az esély, hogy történik valami komoly, de ha mégis, akkor egyszerűen nem volna miből rendbehozni. Ennyit megér.
A casco viszont elképesztő. Tavaly leégett az autónk, azt mondták, valami elektromos hiba lehetett. Nem volt casco, mert mindig sajnáltam rá a pénzt. Utána nekiálltam számolni. Az autó előtte ért kb. 1 milliót, a roncsot eladtam 300 ezerért, nyilván a biztosító sem becsülte volna kevesebbre. 100 000 önrész lett volna, szóval fizettek volna optimális esetben 600-at. És az 5 évre, amíg mienk volt az autó, ennél valószínűleg több lett volna a díj (az eset után a netrisk 115-öt mondott 1 évre, a korábbi években meg kisebb volt a bónuszom, tehát többet kellett volna fizetnem). Azt hiszem, ez igazán pofátlan aránytalanság.

Szakaly Gyorgy · http://szakalygy.uw.hu/index.html 2010.05.27. 09:12:56

@Mighty: Ez nem olyan egyszerű. Nem tudhatod, hogy mikor ér kár: fél évvel azután, hogy beköltöztél a házadba, vagy csak 10 év múlva.

misc · http://misc.blog.hu 2010.07.29. 13:01:55

Az a vicces, hogy amit írsz, az lényegében igaz - a biztosítás valóban az emberek a bizonytalanságtól való félelmén alapul, viszont nem olyan ördögtől való dolog ez, mint aminek lefested.

A kockázatkerülés az emberi gondolkodás alapvető jellemzője. A legtöbb ember szívesebben fizet 100%-os eséllyel egy bizonyos biztosítási díjat, minthogy vállalja, hogy mondjuk 90% eséllyel nem fizet semmit, de 10% eséllyel valamilyen káreset miatt sokat kelljen fizetnie, még akkor is, ha a várható értéket nézve rosszul jár.

A biztosító azt a szolgáltatást nyújtja, hogy az ügyfélnek nem kell aggódnia a kis eséllyel bekövetkező nagy kár miatt - a biztosító profitja (tehát kb az, amit az ügyfél a várható értéken felül kifizet neki) pedig kvázi a "nyugodt alvás" ára.

Biztosítást sokan kényszer nélkül is kötnek - síeléshez teljesen általános dolog balesetbiztosítást kötni. Ezzel az ember biztosan kifizeti a biztosítási díjat, viszont nem kell aggódnia a kis valószínűséggel bekövetkező síbaleset miatt, ami csillagászati külföldi orvosi költségekkel járhat.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.07.29. 23:28:38

@SCUMM: "Az a vicces, hogy amit írsz, az lényegében igaz - a biztosítás valóban az emberek a bizonytalanságtól való félelmén alapul, viszont nem olyan ördögtől való dolog ez, mint aminek lefested."

Mi ebben a vicc? Az, hogy ötszörös átat kérnek a biztosítók, az valahol azt jelzi, hogy nincs verseny. Ez persze még mindig nem ördögtől való.

A jó megoldás nonprofit biztosító egyesületek lennének. De ez sajnos ördögtől való az ismert okok miatt. (Pl.: MÁV biztosító)

vegafarkas 2011.03.19. 23:36:20

Az se mindegy,h milyen biztosításról van szó...Például ha van gyereked akiről 20 éves koráig gondoskodnod kell és te feldobod a bakancsot 5 éves korában,akkor számold ki mennyi pénz esik ki a családi kasszából 15 év alatt.mondjuk 160000 huf-os keresetnél
15×12=180 (hónap) 16e×180=28800000
majdnem 29 milla kiesik a család meg majd nyomorog szóval ha van gyerek meg asszony akkor szerintem kell életbiztosítás!oké pénzbe kerül ,de a családdal felelősség jár.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.03.20. 09:28:20

@vegafarkas:

A felelősséggel kapcsolatban teljesen igazad van. Csak éppen nézd meg a befizetett díjak és a kifizetett összegek közötti különbséget.

A gond ebben az esetben a társadalom individualizálódásával van. Mindenki csak a szűk családjára számíthat, ha egyáltalán. Máshol, és régebben nálunk is bővebb családi közösségek, vagy embercsoportok kockázatközössége kezelte ezt a dolgot. Nyilván egy kétkeresős kockázatközösségben ha kiesik az egyik ember, akkor a másikra óriási teher hárul. Azonban más a helyzet egy 4-6-8 keresős kockázatközösségben. Ennyi már elég is lenne, és máris nem kellene mindenkinek a biztosítóra támaszkodnia.

Dehát ez van. :(

Lehet választani, hogy hízlalom a biztosítók profitját, vagy bevállalom a kockázatot, illetve próbálom azt csökkenteni azzal, hogy vigyázok magamra. Sajnos ma más lehetőség nem nagyon van. Két rossz között választhatunk.

És akkor még ott van a casco, a kötelező, a lakásbiztosítás, az utasbiztosítás, meg még millió mást is biztosítani lehet már. Ha elérsz egy bizonyos vagyonszintet, utána már arra is kevés lesz a havi jövedelmed, hogy az alapvető szükségleteid mellett mindenedet biztosítsál..

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.03.20. 09:31:40

@vegafarkas:

És akkor még a nyugdíjbiztosításról nem is szóltunk ugye..

Nem csak arra kell gondolni, hogy mi van, ha fiatalon meghalok, hanem arra is, hogy mi lesz, ha megöregedünk, és már nem tudunk dolgozni és senkire sem számíthatunk..

Attila 1981 2015.05.07. 09:01:28

Ennél butább cikket régen olvastam:)