Skip to content


Boldog csirkének finomabb a tojása?

Szerző: bogancs - 2010.08.07. 07:24

Bookmark and Share

https://m.blog.hu/tu/tudtad/tojas.jpg

A napokban kiadott egy közleményt a Baromfi Terméktanács, amiben cáfolja, hogy jelentősége lenne a tyúkok tartási módjának a minőség szempontjából:

A Baromfi Termék Tanács közleményében egy amerikai kutatásra hivatkozva kijelenti, hogy a tojások minőségét nem befolyásolja a tyúkok tartási módja. Különbségeket csak a takarmányozás tud okozni. Az utóbbi időben számos helyen jelent meg a sajtóban, a világhálón a kereskedelmi forgalomban kapható tojások minőségéről érzelmi alapon, állatvédelmi szempontokra hivatkozó minősítés.

Ezekben közös volt, hogy a ketrecben termelt tojás a legrosszabb, a zárt istállóban, padlón tartott állatok terméke ugyan egy fokkal jobb minőségű, de az igazi jó minőséget a szabadban tartott tyúkok tojásaiban találja meg az ínyenc vásárló.

Soha nem mellékeltek ezekhez a véleményekhez összehasonlító analízisen alapuló mérési adatokat. A Baromfi Termék Tanács és tagszervezete a Tojásszövetség számtalanszor hangsúlyozta, hogy az efféle szubjektív vélemény megalapozatlan. A tojás minőségét, összetételét takarmányozással lehet befolyásolni, de tartási móddal nem.

Most egy amerikai kutatócsoport, az amerikai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ARS) élelmiszereket vizsgáló részlegének a Tojás Biztonsági és Minőségi Kutatási Csoportja vizsgálataiban azt találta, hogy nincs mérhető különbség a különböző típusú tojások között. Teljesen mindegy, hogy milyen tojást vizsgáltak, közel egyforma volt a tojások minősége.

A kutatócsoportnak az volt a feladata, hogy különböző termelési és takarmányozási körülményekből származó (ketreces, alternatív, szabad tartás) nagy méretű, fehér és barna héjú tojásokat hasonlítsanak össze. Az volt a cél, hogy meghatározzák van-e a fizikai minőségben és az összetételben különbség a vizsgált tojások között.

Nos, nekem ez így bullshitnek tűnik.

Nézzünk a hatályos EU konform rendeletet a szabad tartású tyúkokról:

„A tyúkokat nappal megszakítás nélkül szabadtartásban kell tartani; az e követelménytől való eltérés a közösségi jog alapján előírt korlátozások tekintetében, beleértve az állat-egészségügyi hatóságok által előírt korlátozásokat is, nem haladhatja meg a tizenkét hetet,” … „a tyúkok által hozzáférhető szabadtéri kifutókat nagyrészt növényzet borítja,” … „az egy tyúkra eső terület nem kisebb mint 4 négyzetméter

És egy részlet a mélyalmos tartású tyúkokról: „ha olyan tenyésztési rendszereket használnak, ahol a tojótyúkok nem mozoghatnak szabadon az épületek belsejében található különböző szintek között: az állomány sűrűsége nem haladhatja meg a hasznosítható terület egy négyzetméterére számítva a hét tojótyúkot…”

Ez pedig egy "szubjektív, érzelmekre ható, interneten keringő" jellemzés:

• 0 – Bio tojás. Ez a legjobb minőségű.

• 1 – Szabadtartásos rendszer. Ez sem annyira rossz, de bejöhetnek már a különféle étrendkiegészítők, tojató szerek.

• 2 – Mélyalmos tartás. Itt már zárt épületekben tartják a tyúkokat. Itt is bejönnek az étrendkiegészítők.

• 3 – Ketreces tartás. Ez zárt épületben, egymás tetejére helyezett ketrecekben történik. A tyúkoknak eléggé nem természetes körülmények között kell élniük. A kapirgáláshoz szokott lábaikkal rácsokon kell kapaszkodniuk. Itt már előszeretettel alkalmazzák az antibiotikumokat, a tojató és más szereket, amelyek a tojásban is megjelennek.

Szóval én megértem, hogy a tojástermelőknek is vannak érdekeik, de azért ne nézzék már hülyének az embereket.

Továbbá azt még el is fogadom, hogy ez a tojástéma kicsit túl van tárgyalva, de mi a helyzet szegény csirke húsával? Azt honnan tudom, hogy milyen tartásban, milyen takarmányozásban és mekkora boldogságban részesült?


Címkék: tojás baromfi terméktanács tojás kódok

A bejegyzés trackback címe:

https://tudtad.blog.hu/api/trackback/id/tr742202487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2010.08.07. 13:05:25

Onnan, hogy te nevelted, vagy sem :-)

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.08.07. 20:51:50

@Droli: Az nem biztos, hogy nálam boldogok lennének, de az elképzelhető, hogy hosszú életet élnének. Csirkeleölésben nem vagyok túl büfé. :-))

daniferi 2010.08.08. 07:20:36

Én veszek néha munkatársamtól tojást, nála az idő nagy részét szabadban töltik a csirkék. Az ízét nem tudom, miben más, de az biztos, hogy sárgább, mint a bolti ketreces tyúkoké. Viszont a méret az változó, néha kisebbeket, néha nagyobbakat tojnak. Lehet, hogy nem sok különbség lenne a ketreces és a szabadon tartott csirkék tojása közt, csak hát a ketrecesnél elég sok antibiotikumot kell adni nekik, hogy megelőzzék az esetleges járványt.

Horizont 2010.08.08. 15:56:39

Szerintem egy jó kakas kell nekik és annyi:)))

Avatar 2010.08.10. 11:44:49

Te is leírod, hogy az 1-3 esetében bármelyiknél előfordulhat, hogy tápszerekkel, antibiotikumokkal tuningolják a csirkét. Az amerikai vizsgálat csak azt mutatta ki, hogy ha azonos a takarmányozás (azonosan nyomatják neki az okosságot), akkor a tojás minőségét nem befolyásolja a tartás módja, az csak a te pici lelkednek lesz fontos, hogy hiszel benne, hogy az a tyúk boldogabb volt, aki a te tojásod tojta.
Persze jó kérdés mennyire lehet boldog egy tyúk, akinek minden nap tömegesen abortálják a szaporodását... Szerintem ő nem a serpenyőinkbe szánta a tojásokat.
Ha a tojás beltartalmára vonatkozó információt szeretnénk kapni, akkor ez a számjelzés nem ad biztos iránymutatást, olyan jelölés is kellene, hogy kukoricadarával vagy húsliszttel táplálták a tyúkokat.

gsc 2010.08.13. 11:25:08

Igenis van minőségbeli eltérés, de ez szubjektíve nem mindig pozitiv. Mindenki döntse el magának hogy mit vesz.

Biotojás ugye elvileg nem tartalmaz mesterséges mérget, szerintem viszont nem garantálja hogy nem egy vegyiüzem szélárnyékában tartják a csirkéket. Meg tudja ezt valaki cáfolni, van erre valamilyen szabályzás?
A szabadon rohangáló tyúkok tojásai legtöbbször méretben elmaradnak a mélyalmostól. A mélyalmosak viszont ízben nem különböznek, (ha nem hallal és csirkével, hanem minőségi takarmánnyal etetik őket). Ezért is nem olyan nagy az árkülönbség 1 és 2 között.
Ketreces tartást emberségből nem támogatom.

Szóval nekem jöhet bármikor 2-es tojás ha tuti hogy kukoricát evett és nem tömték tele szteroiddal. :)

falugazdaasz 2010.09.18. 23:30:39

@Avatar: 2-es és 3-as tartásban a tyúkok monodiétán vannak, azaz minden nap ugyanazt a takarmánykeveréket kapják.
Ezzel szemben a bio (0) és a SZABADtartásos (1) tyúkok, mivel kijárnak a SZABADBA, SZABADON eldönthetik, hogy mit csipegetnek még az etetőbe adagolt takarmánykeverék mellé: füvet, bogarat, kukacot, hullott gyümölcsöt, lószart, de nálam legtöbbször mindegyikből egy keveset. Tavasztól késő őszig a szabadtartásban nevel tyúkok a szükségletük akár 40-50% szedik össze kapirgálással, így egészítve ki a monodiétás étrendet.
Nos, tehát az okos amerikai tanulmány publikálói öngólt lőttek: le akarják darálni a bio- és a szabadtartásos tojás híveit, csupán érzelmi alapokra hivatkozva akarják zavarba hozni a tudatos fogyasztót, hogyaszongya hülye vagy te fiam, hát nem látod, hogy sárgább az a karotinoidos ketreces tojás, naponta adagoljuk..
Igaz, szóról szóra: a tojás minőségét a táplálék minősége határozza meg. De ez önmagában csak féligazság, amennyiben azt nem teszik hozzá, hogy a fentiekből fakadóan a táplálék minőségét pedig a tartásmód határozza meg, és itt a válik nagyon élesen kétfelé a 4 rendszer:
0 és 1 = finomabb, gazdagabb, egyedibb, változó színű és ízű,, attól függően hogy mit kapart ki aznap a tyúk
2 és 3= homogén, egyforma minőségű és összetételű tömegtermék

Avatar 2010.09.19. 09:54:00

@falugazdaasz:
"0 és 1 = finomabb, gazdagabb, egyedibb, változó színű és ízű,, attól függően hogy mit kapart ki aznap a tyúk"

Vagy épp kevésbé finom, attól függően hogy mit kapart ki aznap a tyúk... Attól még, hogy egyedibb, változó színű és ízű, még nem biztos, hogy finomabb is. Épp erről szólt a kutatás, hogy a szabadtartástól nem lesz automatikusan finomabb is a tojás, ha a takarmány összetétele megfelelő, akkor a ketreces tojás és pont ugyanolyan finom lehet. Persze ettől még te ragaszkodhatsz ahhoz a véleményedhez, hogy neked igenis jobban ízlik a szabadtartásos, de ennek inkább lelki okai lehetnek, egy dupla vak teszten íz alapján valószínűleg nem tudnád eldönteni melyik tojás milyen tartásból származik.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.09.19. 15:23:31

@Avatar: Valószínűleg így van, ahogy mondod. Egy vakteszten könnyen összekeverhetők az egyes tojások. Például a rossz minőségű kenyéren is sokat lehet javítani állományjavítókkal.

A kérdés tényleg az, hogy mit akarunk enni? Műanyagot, vagy természetest? És ha megfigyeled, az ügyben minden szereplő az érzelmekre hat.

Például kiskoromban én is nagyon szerettem a minél inkább feldolgozott készítményeket, chipseket, málnásszopogatós cukorkát meg ilyesmiket.

Aztán felnőtt fejjel már kicsit máshogy gondolom. Persze ízre ma is tök jók, csakhát ott van az emberben a félsz, hogy nem egészséges, rosszat tesz a fogaknak, az emésztésnek.. stb.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2010.09.19. 15:25:21

@falugazdaasz:

A tartásmód és a takarmány minősége valószínűsíthetően tényleg összefügg egymással.

Nem hiszem, hogy a ketreces tyúkok naponta fiss füvet kapnak például. Ha egyáltalán kapnak valaha is..

falugazdaasz 2010.09.19. 16:44:17

@bogancs: Ebben egyetértek, érzelmi alapon dönthetünk: csonkolt madarak tojásait együk, akik A4-es lapnyi területen élik le az életüket napfényt sosem látva. Nekik valóban az év 365 napjában egyforma a tojásuk, kívül-belül egyaránt. Vagy bízzuk a természetre és adjunk az állatjólétre, vállalva a szezonalitás "kellemetlenségeit".
Párhuzamos példa, de a lényeg: az áruházak polcain kapható paradicsomok 97%-a nem valódi talajon termesztett, hanem ún. kőzetgyapot szőnyegen (hasonló az üveggyapothoz) és a növények "igényeinek megfelelő arányban" kapnak az öntözővízhez makro- és mikroelemeket, összesen a 3 makroelemet és 8-10, a fejlődéshez nélkülözhetetlen mikroelemet. Közben a több tucatnyi további nyomelem, amit a paradicsom egyébként a talajból felvenne, nem kerül bele a termésbe. Ez gáz, és épp erről szól a szabadtartás is: szakmai körökben már a 60-as évek végén nyilvánvaló volt, hogy az emberiség egyik legkomolyabb táplálkozás-egészségügyi kockázata a nyomelemhiány lesz, a kizárólag nagyüzemi növénytermesztés során ugyanis azokból nem pótolnak vissza a talajba, viszont iszonyat mennyiséget von ki a talajból a megtermelt növény. Ezek a nyomelemhiányos termények (búza, kukorica stb) kerülnek bele a takarmányokba és így a táplálékláncba. Mi tehát vagy esszük ezeket és mellette nyomjuk a mesterségesen előállított vitamin- és nyomelem kiegészítőket, vagy alapjaiban változtatjuk meg a táplálkozási szokásainkat, persze ha megtehetjük. Erre az egyik lehetőség tehát a szabadartásos tojás, hús, tejtermék stb. valamint a hagyományos kiskerti zöldségek fogyasztása.

falugazdaasz 2010.09.19. 20:50:47

@bogancs: De kapnak, sohanapján kiskedden.