Gyurcsány Ferenc vásárolni volt, és ezt egy blogbejegyzésben is megírta. A boglári Tescoban nagybevásárlást tartott, és a tejeknél érdekes választás elé került: most melyiket vegye meg, az olcsó, 120 forintnál alig drágább szlovák tejet, vagy a 240 Ft-os magyar tejet? Te melyiket vennéd meg, ha feltételezzük, hogy mindkettő azonos minőségű?
Akárhogy is nézzük, a svájci frank alapú lakáshitelek többségének a THM-je 6 és 8 százalék között mozog. Az euró hitelek THM-je valahol 8 százalék körül kezdődik, forintalapú piaci lakáshitel pedig nemigen létezik 10 százalékos TMH alatt, de még 11 százalék alatt is ritka.
Ezek a kamatszintek eléggé makacs dolgok, ritkán és kismértékben változnak, nem is csoda, hogy a média jóval kevesebbet fogalkozik vele, mint a devizaárfolyamokkal. Pedig a kamat sokkal nagyobb hatással van a törlesztőrészletre, mint az árfolyam.
1945. augusztus 6-án és 9-én az amerikai légierő atomcsapást mért Hiroshimára és Nagaszakira. A vélemények megoszlanak arról, hogy szükség volt-e az atomfegyver bevetésére, mindenesetre Japán csak augusztus 14-én kapitulált. Vajon mi zajlott le a hatalmon lévők fejében abban az öt napban, ami a második atomcsapás és a kapituláció között telt el? Az amerikaiaknak pillanatnyilag nem volt több bombájuk, de ezt a japánok nem tudhatták. Abban a tudatban telt ez az öt nap, hogy bármelyik pillanatban az ő fejükre is pottyanhat egy atombomba. Egyáltalán milyen információk juthattak el a japán néphez és – az akár távolban harcoló – katonákhoz az atomcsapásról, és annak hatásairól, következményeiről?
Hiánypótlásként Hirohito császár rádióbeszédét szeretném közzétenni.
Sajnos a témának nemrég ismét aktualitása volt... Mindenesetre már 2006-ban is volt erről egy rádiókabaré-szám, melyben Gálvölgyi János és Bajor Imre szenzációsan előadja, mi történik akkor, ha egy pszichológus lemegy a gátra.
És akkor egy kis technikai információ: mostantól nemcsak Youtube-hivatkozások lesznek, hanem mp3 felvételek is, melynek óriási előnye, hogy jelentősen bővül az archívumunk jobbnál jobb, sokszor méltatlanul elfeledett kabarékkal! Így mostantól nemcsak linkelünk, hanem saját feltöltések is lesznek. A hangminőség nem lesz a legjobb, mert a feltölthető fájl méretét a blog.hu korlátozza, de még bőven élvezhető. A lejátszáshoz kattints a play gombra!
A napokban kiadott egy közleményt a Baromfi Terméktanács, amiben cáfolja, hogy jelentősége lenne a tyúkok tartási módjának a minőség szempontjából:
A Baromfi Termék Tanács közleményében egy amerikai kutatásra hivatkozva kijelenti, hogy a tojások minőségét nem befolyásolja a tyúkok tartási módja. Különbségeket csak a takarmányozás tud okozni. Az utóbbi időben számos helyen jelent meg a sajtóban, a világhálón a kereskedelmi forgalomban kapható tojások minőségéről érzelmi alapon, állatvédelmi szempontokra hivatkozó minősítés.
65 éve, 1945 augusztus 6-án dobták le Hirosimában a “Little Boy” névre hallgató atombombát. Ennek következtében kb. 140 ezer ember azonnal meghalt, további százezer meg a későbbiekben főleg sugárzás okozta betegségben hunyt el. Erről a részéről és az atomfegyverekről minden bizonnyal sokat fogtok ma olvasni a sajtóban, a poszt inkább azzal a kérdéssel foglalkozik: vajon mi játszódott le akkor Hirosimában? Azaz milyen az, ha ledobnak egy atombombát?
Ha nem haragudtok meg, ma is “brit tudósozunk” egy kicsit, pontosabban most holland tudósokról lesz szó. :-) A tegnapi “bacis” téma után azonban egy sokkal komolyabb dologgal foglalkozunk: hogyan lehet megelőzni a szívinfarktust és a szívbetegségeket? A hollandok több tízezer embert figyeltek meg, és meglepő felfedezést tettek: teával és kávéval!
Egy jó hírt szeretnék veletek megosztani: a Tudtad blog bekerült a legjobb 50 közé a Hírblog kategóriában az idei Goldenblogon! Köszönjük!
Ismeritek a “brit tudósok” sorozatot? A “brit tudósok megállapították”-kal kezdődő hírek azt sugallják, hogy nagyon ráérő kutatók felfedeznek valami olyasmi dolgot, ami tudományos mércével nézve lényegtelen, de bulvárhírként remekül eladható. Most azért vagyok zavarban, mert a következő posztot én is így kezdeném: “brit tudósok felmérést csináltak, és...” - szóval a következőkben ismertetett kutatási eredményeket fogadjátok némi fenntartással, de a kutatás témája akkor is érdekes: vajon mennyi baktérium, vírus, gomba, mikroba, stb. (ezt így mindet most “bacinak” rövidítem, ami biológiailag nem helyes, de közérthető) található egy hétköznapi tárgyon?
Mindenki gazdasági növekedésre áhítozik. Nemzetgazdasági miniszterünk 2030-ra le akarja hagyni az európai átlagot, Kína 2025-re leelőzheti az USÁ-t és a világ legnagyobb gazdaságává válhat.
Nem értem. Igen, ezt sem. Miért kell a főállatorvosoknak havonta egy idegen országban ülésezni? Azért kérdezem, mert marha sokba kerül az FVM-nek (Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium) és az adófizetőknek. De más érdekeségeket is lehet találni az FVM nemrég publikált, 5 millió forint alatti szerződések listájában. Elsősegélynyújtás, kávéfőzőbérlés, te meg fizesd be szépen az adót!
Nem ez a legjobb jelenete, de félelmetesen jól csinálja. Nem csak jól halandzsázik, de a mimikája is jó hozzá. További specialitásai: dadogás, autók-motorok utánzása.
Egy OECD jelentés szerint a leggazdagabb országok nem teljesítik azt az öt évvel ezelőtti ígéretüket, miszerint idén 50 milliárd dollár segélyt küldenek a szegény országoknak, főleg Afrikának. Főleg Németország, Franciaország, Olaszország és Japán felelős azért, hogy idén ez az összeg 21 milliárd dollárral kevesebb lesz. De vajon segít-e ez az állandó segélyezés Afrikán?
Egy szenzációs felvételt szeretnék bemutatni: a Debrecenben játszó Yannick nyilatkozik a Levadia elleni mérkőzés után. Ez önmagában nem nagy dolog, de az igen, hogy a hangja megtévesztően hasonlít a humorista Maksa Zoltánéra! Mindenesetre "Janika" óriási játékos, és nagyon sok sikert kívánunk neki a futballkarrierje során!
Ezt mondtátok legutóbb...