Szerző:
bogancs
- 2010.06.02. 06:11
Érdekes megismerni, hogy hogyan tartják számon Szlovákiában saját népük történetét, eredetét. Ebből egyértelműen leszűrhető, hogy mi a gondjuk Magyarországgal illetve a számukra revizionizmusra utaló törvényeinkkel, így a kettős állampolgársággal és a Trianon emléknappal.
Az alábbi leírást Szlovákia hivatalos turisztikai honlapján találtam.
SZLOVÁKIA TÖRTÉNELME
A mai Szlovákia területe már az ősidők óta lakott volt és több kultúra is fejlődött itt. A helyi kultúrákat érzékenyen érintette az időszámításunk előtti 4. századi kelta terjeszkedés és az időszámításunk fordulóján zajló római-germán versengés. Az első szláv lakosok a nagy népvándorlás idején érkeztek erre a vidékre. Az első államalakulat a 7. század felében jött létre Samo birodalma néven, ennek központi része a mai Szlovákia területén helyezkedett el. A következő fontosabb államalakulat a Nyitrai Fejedelemség volt a 9. század elején, majd ezután keletkezett 833-ban a Nagymorva Birodalom – a csehek és a szlovákok elődeinek első közös állama. A Nagymorva Birodalom bukása után a 10. század elején az ősmagyar törzsek foglalták el a mai Szlovákia területét, amely az itt lakókkal együtt egy hosszú évezredre Magyarország részévé vált.
A magyar állam több évszázados, a nemesség és az uralkodók között zajló belharcok után, fokozatosan megszilárdult, és a mai Szlovákia területe is fejlődésnek indult. Fejlődni kezdtek a bányavárosok, kereskedelmi központok, és a mai Pozsony (Bratislava) területén alapították 1467-ben Magyarország első egyetemét – az Academia Istropolitanát. A törökök közép-európai hódításai idején az a Habsburg dinasztia került a magyar trónra, amely egészen 1918-ig hatalmon maradt. A szlovák nemzet fejlődése szempontjából különösen fontos volt a 19. század, amikor a szlovákok először fogalmazták meg politikai programjukat. A nemzetébresztő mozgalom ígéretes fejlődését az 1867-es oszták-magyar kiegyezés törte meg, melyet 50 évig tartó magyarizációs időszak követett. A monarchia-ellenes mozgalmakat csak az első világháború élesztette újra. Ennek a folyamatnak a csúcspontja az 1918-ban született deklaráció, amely a cseh és a szlovák nemzet közös államát deklarálta. Így született meg a Csehszlovák Köztársaság.
1939-ben a nemzetközi helyzet változásának hatása alatt jött létre a szlovák területeken az önálló Szlovákia. A második világháború után azonban Csehszlovákia újjászületett. A kommunista párt egyre nagyobb hatalmat szerzett, és a kommunista diktatúrát csak az 1989-es, ún. bársonyos forradalom döntötte meg.
2004 májusától Szlovákia az Európai Unió tagja. 2007 decemberében a Schengeni övezet tagországaihoz csatlakozott és 2009.1.1-étől az egységes európai pénznem (Euro) bevezetésével az Európai Valutaunió tagjává vált.
A legjelentősebb történelmi események és fordulópontok áttekintése
Időszámításunk szerinti 5. század Az első szlávok átlépték a Kárpátok hágóit, és megjelentek a mai Szlovákia területén.
833 A morva I. Mojmír fejedelem létrehozta a Nagymorva Birodalmat.
1000 Létrejött a Magyar Királyság I. István királlyal az élén. A mai Szlovákia területe ennek a királyságnak a része lett.
1238 Trnava (Nagyszombat) város szerezte meg a mai Szlovákia területén elsőként a városi előjogokat.
1428-1443 Magyarországra betörtek a huszita seregek.
1467-1490 Pozsonyban (a mai Bratislava) működött a mai Szlovákia területén először főiskolai intézmény – az Academia Istropolitana.
1536 A magyar országgyűlés Pozsonyt (Prešporok) tette meg Magyarország fővárosává.
1604-1711 Magyarországot hat Habsburg-ellenes rendi felkelés sorozata rengette meg ebben az időszakban.
1843 Ľudovít Štúr által kidolgozott irodalmi nyelv kodifikációja a mai szlovák irodalmi nyelv alapjává vált.
1863 Turócszentmártonban (Martin) megalakult a Matica slovenská – az első nemzeti intézmény, amelynek a célja a szlovákok műveltségének és kultúrájának a felemelése volt.
1918 1918 október 28-án kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, amelynek Szlovákia is a részévé vált. Pozsony (Bratislava) lett Szlovákia fővárosa.
1939 Pozsonyban március 14-én kikiáltották az önálló Szlovák Köztársaságot. A fasiszta Németország akaratából létrejött államnak az elnöke Jozef Tiso katolikus pap lett.
1944 Közép-Szlovákiában kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés.
1944-1945 A szovjet csapatok 1944. október 6-án a Duklai hágónál beléptek Szlovákia területére, és megkezdték az ország felszabadítását a fasiszta megszállás alól.
1948 1948 februárjában Csehszlovákia a Kommunista párt és a Szovjetunió hatalmába került.
1989 A novemberi bársonyos forradalom jelentős politikai változásokat hozott. A kommunisták elvesztették hatalmukat, megnyílt az út a demokrácia és a pluralizmus felé.
1993 Január 1-jén Szlovákia önálló és szuverén állammá vált, melyet január 19-én az ENSZ is felvett tagállamai közé.
2004 Május 1-jén Szlovákia az Európai Unió tagjává vált.
2007 Decemberben Szlovákia a schengeni övezet részévé vált, annak a rendszernek, amely szabad mozgást biztosít Európa 25 országában.
2009 Január 1-én a Szlovák Köztársaságban is bevezették az egységes európai pénznemet, az EURÓT, s ezzel az ország csatlakozott az Európai Valutaunió tagállamaihoz.
Értetlenségük és megdöbbenésük oka tehát az, hogy álláspontjuk szerint ők voltak először a Kárpát-medencében, és a magyarok csak később, mint hódítók érkeztek, és kebelezték be a Felvidéket, vagy a „mai Szlovákia területét”, hogy visszatérő szófordulatukat idézzem. Az ő szemükben tehát történelmi igazságtétel volt Trianon, ezeréves függetlenségi törekvéseik sikerét tekintik abban, amiben Magyarország nemzeti katasztrófát lát.
A történészek persze vitatkoznak, hogy melyik félnek van igaza. Ahogy a magyar nyelvű leírásokból meg lehet állapítani, mi állunk nyerésre ebben a vitában.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy minimum a hunoktól kellene eredeztetnünk magunkat, hogy azzal tudjunk érvelni, hogy mi voltunk itt előbb…
Amire viszont végre büszkék lehetünk, hogy egy határozott, magabiztos, erős kormány irányítja a külpolitikát, amiben Magyarország a kezdeményező. Nem volt ez mindig így. Gondoljunk csak a szlovák nyelvtörvény elfogadására, ahol csak futottunk a pénzünk után.
