Írnom kell róla! Talán így segíthetek a reményvesztett embertársaimnak a sorozatos próbálkozások, kudarcok elkerülése érdekében.
Úton, útfélen bombázzák agyunkat mindenféle "csodamódszerekkel""csodapirulákkal"és biztos tippekkel. A fogyni vágyók pedig mindent megpróbálnak, mert hisznek a csodákban. Hókusz-pókusz könyvekben íncsiklandó receptek tömkelege várja, hogy ügyes háziasszonyok napról napra próbálkozzanak és reménykedjenek. Nagy a csalódás, amikor a pár hónapos " terápia" alatt - a megfeszített próbálkozások ellenére is - elmarad a nagyon várt eredmény. A mérleg talán megkönnyebbült pár dekával, netán kilóval, de ez nem elegendő. Nincs arányban a ráfordított energiával, költségekkel. E pár sort saját tapasztalatom diktálja. Büszkén mondhatom, hogy 4 évvel ezelőtt nekem sikerült! Azóta is tartom a megfelelő súlyomat és boldog vagyok:-) Íme a titok.
Nem volt nálunk központi kérdés a kövérség (szépen szólva súlyfelesleg). De nevezzük nevén a gyereket: akire 22 kg felesleges, tiszta zsír rakódik, az bizony kövér ember. Miután felhagytam az állandó fogyókúrákkal, (melyek szinte egész életemben végigkísértek) rohamosan rámszaladt 22 kg súlytöbblet. Hónapról hónapra, évrő évre. Nagykanállal faltam a fagyit, ami szerintem az Isten legnagyobb ajándéka:-) Cseréltem a ruhatáramat, L,XL, XXL. Mindehhez a magasságom 153 cm!! A családom néha humorosan megjegyezte, hogy "már könnyebb engem átugorni, mint körülszaladni:-)". Így szerettek, ahogy vagyok, 76 kilósan.
Egy januári napon azonban megváltozott minden. Mikor egy rutinvizsgálat során kiderült, hogy cukorbeteg vagyok (II.csoport), padlón voltam. Első lépésként a fogyókúrát "írta" fel az orvosom, melyet másnap már sírva ugyan, de elkezdtem. Először az agyamban! Furcsa ezt leírni, de napokig fogyasztottam még a megszokott ételeket, a megszokott mennyiséget. Az agyamban viszont beindítottam valamit, ami végül is segített végigvinni e nagy elhatározást. Napok múlva rávettem magam, hogy valóban egészségesen éljem napjaimat. Magamnak készítettem ételeket, mert ahogy a fentiekben leírtam nekem a fogyókúrára ajánlottak közül egy sem jött be. Nem szeretem a halat. Lemondtam viszont a fehér kenyérről, melyet nagyon szerettem és áttértem a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztására. Étrendemet napi 700-800 kalóriából állítottam össze, napi hatszori étkezés mellett. Csak szénsavmentes ásványvizet iszom azóta is. Ritkán, ünnepi alkalomra, kényeztetem magam 1 dl vörösborral. Szénhidrát, cukor, burgonya megszűnt létezni számomra, ill. csak minimális mennyiség a fogyasztható. Sokan kérdezik azóta is: hogyan lehet így élni? Mindenkit bátorítok és állítom, hogy lehet! 3 hónap elteltével, kontrollvizsgálaton az orvos nem ismert rám.
Naponta 1 órát hajtom a szobabicajomat, azóta rendszeresen. Elértem azt, hogy 32 km-t tekerek 1 óra alatt. (Ez Hatvan felé félút:-)) Kitaláltam sok finomságot, zöldségekből, gyümölcsökből. Kalóriaszegény desszertjeim már híresek a barátikörben. Segítségemmel többen értek el jó eredményt a fogyókúra során, és azóta is hálásak nekem. Nincs "könyv, video, receptek, biztos tippek, porok, gyógyszerek"!
Csak én vagyok, aki a legjobban ismerem magam. Tudom, hogy mi az amit szívesen fogyasztok, mi az ami jó a szervezetemnek. Ma már visszatértem a nagyobb kalória fogyasztására. Sokat kirándulunk, 38-as a ruhaméretem és boldog vagyok. Betegségem nem mutatható ki. Bár ez a betegség nem gyógyítható, mellette minőségi életet élhetek. Nem kell többé "alpesi sátor" nagyságú leplekkel takarnom a hasamon dudorodó hájat, nem kell sálakkal álcáznom a lelógó tokámat:-)
Erős akarattal te is meg tudod tenni!
Évikati
