A Droli csomag

Ma úgyis annyira nagy divat a programalkotás (lásd Reformszövetség, Bokros, vagy mindannyiunk Ferencének napi legalább 5 programját), ezért úgy döntöttem, én is csinálok egyet. Tehát programom a következő:

A program célja:

Ma Magyarország rettenetesen el van adósodva (73% GDP arányosan), valamint óriási problémát jelent az, hogy nagyon nagy az inaktívak aránya az aktívakéhoz képest. A cél az, hogy az adósságot 50%-ra csökkentsük (s ezáltal a kamatszolgálatunkat is), a versenyszférában dolgozók létszámát pedig megduplázzuk úgy, hogy közben a GDP ismét növekedésnek induljon. Ezek elég ambíciózus célok a világválság kellős közepén, de meg kell csinálni, mert különben beledöglünk.

Eszközök:

Adózás:

• Az Áfa 20-ról 25 %-ra emelése minden területen, azzal a kitétellel, hogy a kormányzat az ebből adódó bevételnövekedést kötelezően az államadósság csökkentésére fordítja. Számolni kell azzal, hogy ez inflációnövekedést okoz.
• A munkáltató munkavállaló után fizetendő terheinek (pl. munkáltatói Tb, nyugdíjjárulék, stb.) összevonása, s 10%-ra csökkentése. Jelenleg óriási a különbség a szuperbruttó és a bruttó között, s ez nagyon megterhelő a vállalkozások számára (s feketén foglalkoztatásra ösztönzi őket). A fenti javaslat azonban a feketemunka kifehérítésére ösztönöz, mivel 10%-ért már nem éri meg szembeszállni a törvénnyel, ezáltal nem biztos, hogy a TB- és nyugdíjkassza olyan rengeteget veszítene az ügyön. Pozitív hozadék az is, hogy a feketén foglalkoztatott rokkantnyugdíjasokat is inkább megérné bejelenteni, ezáltal meg lehetne spórolni ezen rokkantnyugdíjakat is.
• Az Szja 20%-ra növelése, 4 millió felett pedig 40%-ra (a minimálbér továbbra is adómentes). Az összes adókedvezmény eltörlése, kivéve a családi pótlék és a gyes/gyed, melyet adókedvezmény formájában vehet igénybe az édesapa vagy édesanya. Ez önmagában nem jelent nagy megszorítást, viszont jelentősen leegyszerűsíti az adminisztrációt.
• A munkavállalói TB és nyugdíjjárulék csökkentése, szintén összevonva, 15%-ra. Az ebből adódó bevételkiesést ellensúlyozná a gazdaság „fehéredése”.

Költségvetés:

• Az összes támogatást, pályázati pénzt, melyet nem az EU ad, meg kell szüntetni. Nincs pénz tanulmányírásokra meg a haveri cégeknek. Egyedüli kivétel a mezőgazdaság támogatása, mivel ezzel kapcsolatban elég erős versenyhátrányban vagyunk az EU-hoz képest (anno nem jól tárgyaltak Kovács Lászlóék), de itt is felül kell vizsgálni a támogatási rendszert.
• Az összes állami beruházás leállítása és elhalasztása (autópálya, négyes metró). Nincs rá most pénz.
• Az állami szféra leépítése, főleg az adminisztratív vonalon. Amit kiemelten kell kezelni, az az oktatás, egészségügy, rendőrség: itt törekedni kell arra, hogy ne legyenek elbocsátások.
• A MÁV és a BKV támogatásának jelentős csökkentése, szerződéseinek felülvizsgálata. Ha nem megy a dolog, akkor magántőke bevonása.

Szociális rendszer:

• A tizenharmadik havi nyugdíj teljes megszüntetése, azaz nem építjük be sehová.
• A munkakeresési segély 9-ről 6 hónapra csökkentése. Mindennemű segély adóköteles.
• A szociális segélyek teljes felülvizsgálata, s közmunkához kötése. A közmunkák közé tartozik például az állami intézmények karbantartása, festése is, erre nem adunk ki pénzt alvállalkozóknak! Akinek munkát tudnak felajánlani, s nem fogadja el, semmilyen segélyre nem jogosult. Eleve, szociális segélyre csak az jogosult, aki fel tud mutatni valamennyi munkaviszonyt.
• Gyes, gyed, családi pótlék: adókedvezmény formájában jár, illetve ahol ez nagyobb, mint az adókedvezmény, ott az állam kipótolja.
• A rokkantnyugdíjak felülvizsgálata
• Vizitdíj bevezetése, de a nyugdíjasok és a tartós betegek évi 24 alkalommal fizetésmentességet kapnának.
• A gyógyszerkassza felülvizsgálata, s felére csökkentése.

A program hatásai:

A vállalkozók és cégek munkaterheinek jelentős csökkentése a foglalkoztatottság kifehérítését és növekedését segítik elő, s egyben növelik a versenyképességet. Minden bizonnyal több külföldi befektetéssel lehetne számolni. A dolgozni képes inaktívokat munkára ösztönözné. Az állam bevételei nem csökkennének túlzottan, mert a megnövekedett foglalkoztatottságból adódó többletbevétel pótolná a járulékok csökkenéséből adódó bevételkiesést.

Az államháztartás egyenlege javulna, s alighanem nemcsak az áfaemelés bevételeit lehetne pluszban az adócsökkentésre fordítani. A hosszú távú cél a kamatterhek jelentős csökkentése, s ezt a felszabaduló pénzt az állami beruházásokra lehetne fordítani.

Nos, ez lenne az, nem tökéletes, de legalább történne valami. Ez lenne a „Droli csomag”.