Feneketlen (k)út

Úgy fest, hogy ma ilyen autópályás nap van itt a blogon. Azért írok én is a témáról, mert feltételezem, hogy nem olvassátok túl sokan az Állami Számvevőszék beszámolóit. Tegnap megjelent ugyanis a magyarorszag.hu-n, az ÁSZ összefoglalója a 2008-ban befejeződő autópálya beruházások ellenőrzéséről, amely tartalmaz néhány (számomra) érdekes momentumot.

Az Állami Számvevőszék az éves ellenőrzési terve alapján elvégezte a 2008-ban befejeződő autópálya beruházások vizsgálatát. Az ellenőrzés tíz gyorsforgalmi útszakaszra irányult (76,2 km), amelynek része volt az M0 északi szektornál megépült Duna híd és az M7 autópályán épített Mura híd. Az M0 északi szektornál megépült úgynevezett ferdekábeles Duna-híd különleges, hazánkban az eddigiek során nem alkalmazott megoldásokkal készült.

 

Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítésének költsége 270,9 Mrd Ft-ot tett ki, amelyet közvetlen költségvetési juttatásból, állami kezességvállalás mellett felvett hitelből és európai uniós forrásból finanszíroztak.

 

Az ellenőrzött beruházásoknál - a 2006-ban és 2007-ben befejezett autópálya be-ruházásokhoz hasonlóan - a gazdaságossági szempontok nem kaptak prioritást. Az állami beruházásokra vonatkozó gazdaságossági és az állami beruházókkal szembeni követelményeket jogszabály nem rögzíti, ilyeneket a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium (GKM, KHEM) sem határozott meg. Az ellenőrzéseink során évről-évre, visszatérően hiányoljuk, hogy az autópálya építések megkezdése előtt nincs olyan előzetes költségbecslés, árkalkuláció, amely részletes egységár elemzésen alapszik. A beruházások kivitelezéséhez a NIF Zrt. a korábbi kivitelezői árakon alapuló mérnökárat készíttetett, amelyek a kivitelezők kockázati felárait is tartalmazták, ezért az erre alapozott becslés nem mutatta egy-egy szakasz reális költségét.

 

A beruházásoknál általános gyakorlat volt a nyomvonalváltozatok között a környezetvédelmi szempontokon alapuló választás. A környezetvédelmi hatástanulmányok gazdasági szempontú értékelést nem tartalmaztak, a szakhatóságok határozataikat az átfogó nemzetgazdasági következmények mérlegelése nélkül hozták meg, mivel a jelenlegi szabályozás nem rendelkezik az előkészítő döntések költség-következményeinek, a közpénzek hatékony felhasználásának költségbecslésen alapuló értékeléséről.

 

Az autópálya beruházásokat gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi mutatók alapján a NIF Zrt. nem értékelte, ilyen elvárást a GKM (KHEM) sem írt elő.

 

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk, hogy a Kormány kezdeményezze az Aptv. módosítását annak érdekében, hogy a törvény írja elő a gyorsforgalmi útfejlesztések megvalósítása előtt költséghaszon-elemzés készítését.

 

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek javasoltuk, hogy követelje meg a NIF Zrt.-től, hogy az autópálya beruházások előkészítése során készítsen előzetes költségkalkulációt. Alakítsa ki az autópálya beruházások értékelési rendszerét hatékonysági, eredményességi és gazdaságossági mutatók alapján, alkalmaztassa azt a tervezési és vezetési folyamatokban és az ezek alapján meghozott intézkedések hasznosulását évente beszámoló keretében értékelje. Intézkedjen a NIF Zrt.-nél annak érdekében, hogy a társaság közvetlenül ellenőrizze a kivitelezők és a Mérnök szervezetek tevékenységét a beruházások lebonyolítása alatt. Az ügyvédi irodákkal megkötött szerződésekben írjon elő teljesítési határidőt, az ügyvédi késedelemre szankciót, valamint követelje meg a szerződés szerinti beszámolók teljesítését. Szabályozza a szerződéses feltételekben rögzített előre nem látható fizikai akadályok esetén az igazolt költségeket (azok tartalmát, számítási módját stb.) és a határidő hosszabbítás során figyelembe vehető időszakot.

 

A jelentés teljes terjedelmében az Interneten, a http://www.asz.hu címen érhető el.

 

Forrás: Állami Számvevőszék