Az ÁSZ minek van?

Ismét megjelent egy jelentés az ÁSZ (Állami Számvevőszék) részéről. Igazából csak a fontosabb dolgokra akartam kitérni, de ahogy majd látjátok is, a magyarorszag.hu-n közzétett verzió szinte minden szava fontos. Megint kiemelek ezt azt, nehogy elkerülje valami a figyelmeteket.

Jelentés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzéséről 

 

Állami Számvevőszék
Budapest, 2009. szeptember 2.

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően évente ellenőrzi az állami vagyonnal való gazdálkodást, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlását, valamint az állami vagyon hasznosítását, kezelését és működtetését. A 2008. évi tevékenység ellenőrzése kiterjedt az állami vagyon átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes hasznosításának, kezelésének javítására kialakított vagyonkezelői rendszer és a tevékenység gyakorlatára. A társaság gazdálkodásának – a rábízott és a saját vagyon alakulásának, az állami vagyon kezelésére és hasznosítására létrehozott intézményrendszer működésének, a számviteli és vagyon-nyilvántartási rendszerek, valamint az állami vagyonról szóló törvény végrehajtásának – ellenőrzésére.

Az MNV Zrt. működése összességében nem volt összhangban a vagyontörvényben megfogalmazott általános célokkal, a rábízott vagyonra vonatkozó szabályozással, a Tanács döntési jogköre – az RJGY (Részvényesi Jogok Gyakorlója) hatáskörébe tartozó legfontosabb döntések elhúzódása, valamint a döntés-előkészítés hiányosságai miatt – részben érvényesült. A Társaság működése a vagyontörvény hatályba lépése után továbbra sem volt átlátható.

A vagyontörvénnyel kialakított vagyonkezelői rendszer jogi szabályozása több ponton nem volt egyértelmű, rendelkezései hiányosak voltak. Nem hagyták jóvá törvényes határidőben az ÁPV Zrt. 2007. évi hozzárendelt vagyona éves beszámolóját, az MNV Zrt. 2008. évi saját vagyonáról szóló éves beszámolóját, valamint a rábízott vagyonáról szóló előzetes beszámolóját, mivel azok nem feleltek meg teljes körűen a vagyontörvény (Vtv.) és a számviteli törvény (Sztv.) előírásainak. A jogszabályok (Vtv., Áht., Ftv.) közötti összehangolási hibák megmaradtak, az ún. státusztörvénnyel újak is keletkeztek. Az ÁSZ 2008-as javaslata ellenére a vagyontörvény felülvizsgálata, módosítása elmaradt. A vagyonkezelési és a költségvetési szervek ingatlanbérleti szerződéseiben nem sikerült elérni a piaci alapú vagyonkezelési és bérleti díjak bevezetését. Az MNV Zrt. számviteli, pénzügyi és vagyon-nyilvántartása nem lett egységes, teljes körű és megbízható. A 3 megszűnt szervezet –ÁPV Zrt., Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), Nemzeti Földalap (NFA) és az MNV Zrt. között leltárral alátámasztott átadás-átvétel nem volt, a Társaság az elődszervezetek adatállományát vette át, amelyek közül az NFA, a KVI adatai nem voltak teljes körűek.

Az intézményi döntéshozók (Kormány, RJGY, Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), vezérigazgató) beavatkozásai összességükben nem voltak kellően eredményesek, esetenként nem a vagyontörvény meghirdetett céljait szolgálták. Az NVT az általa elkészített – tervként maradt – középtávú stratégiai elképzeléseket követte, ebben nem lehetett következetes. Az állami vagyongazdálkodás benyújtott stratégiáját ugyanis a Kormány nem tárgyalta meg. A vezérigazgató saját és átruházott hatáskörében hozott döntéseinek átláthatósága nem volt biztosítva, a döntés-előkészítés hiányossága miatt a döntéshozatal formálissá vált.

Az állami ingatlanvagyon hasznosításával kapcsolatban a Vtv. célként tűzte ki, hogy javuljon a hasznosítás átláthatósága és hatékonysága. Ezt a célt az ellenőrzött időszakban csak részben sikerült elérni a szabályozási és szervezeti hiányosságok miatt. Nem érvényesült az átlátható pályáztatási rendszer a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanának értékesítése során.

A Nemzeti Földalapra vonatkozó törvényi szabályozás nem volt egyértelmű, ebből következően nem lehetett teljesen egyértelmű a belső szabályozás sem. Részlegesen teljesültek, a vagyonkezelési, termőföld hasznosítási tervben előírtak, birtokhasznosítási stratégia nem volt. Az értékesítési és haszonbérbe adási folyamatok nem voltak teljes mértékben átláthatóak. Részlegesen valósult meg az NFA szakterület ellenőrzése. A földalapba tartozó sukorói föld-terület cseréje a pilisi/albertirsai ingatlanra nem volt szabályos, és nem volt célszerű.

A vagyontörvény hibája, hogy tárgyi hatálya nem terjed ki azokra a közvetett állami tulajdonú cégekre és azok leányvállalataira, az állami tulajdon csak közgazdasági értelemben áll fenn, a Gt. általános szabályai az irányadók. Továbbá az állami tulajdonú társaságok vagyonkezelésbe adásával – vagyontörvényben megfogalmazott célok – az állami vagyon megőrzése, gyarapítása, nem voltak érvényesíthetők. A korábbi vagyonkezelők működése idején értékesített társaságokkal, vagyonelemekkel (MALÉV Zrt., Budapest Airport Zrt., Bábolna csoport) kapcsolatos hiányosságok következményei az MNV Zrt. megalakulása után is megmaradtak, amelyeket az MNV Zrt. sem kezelt megfelelően.

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javaslatot fogalmaztunk meg a pénzügyminiszternek többek között, hogy tekintse át az állami vagyonról szóló törvény tapasztalatait és amennyiben szükséges kezdeményezze annak módosítását. Indokolt esetben kezdeményezze a szükséges felelősségre vonást azokkal szemben, akik miatt az ún. „előd” szervezetek és az MNV Zrt. éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, a felelősség megállapítása nem volt biztosított, továbbá azokkal szemben, akik miatt az RJGY döntések a törvényes határidőben nem születtek meg. Gondoskodjon az MNV Zrt. működésének támogatási előirányzata megalapozottságáról, az előirányzat és a teljesítés összhangjáról.

Az elkészített jelentés az Interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

Forrás: Állami Számvevőszék

Szép sárga lett az biztos. Azt tudjuk, hogy megy a mutyi ezerrel, és úgy fest, hogy ez az ÁSZ-nak is feltűnt. Nem is első esetben. A változás azonban rendszeresen elmarad. Ha ez igaz, akkor az ÁSZ minek van?