Le lehet-e építeni az állami szférát?

Biztosan olvastátok már, hogy csúcson a munkanélküliség, 10,5%-on a munkanélkülisége ráta. Most azon túl, hogy ez rettenetes, és hogy vajon miért alakult ki az, hogy 3 millió 788 ezer ember tart el közel 10 milliót, még felvet pár érdekes dolgot ez a dolog. Mégpedig azt, hogy szabad-e ilyen körülmények között az állami intézmények reformját végrehajtani?

Mert a megoldást mindenki tudja: le kell építeni a MÁV-ot, a BKV-t, a minisztériumokat, az önkormányzatokat, az állami hivatalokat, a bürokráciát, hogy csökkentsük a költségvetés kiadásait. Ma kb. nyolcszázezer ember dolgozik az állami szférában, ami rengeteg. Ebből ha egy reform során lefaragnak százezret, még akkor is sokan lesznek.

Most nézzük mindezt a fenti munkanélküliségi ráta fényében. Ma Magyarországon 445 ezer ember regisztrált munkanélküli. Ezt egy reform keretében meg lehet dobni még százezerrel, és akkor nézhetjük az egekbe szökő munkanélküliségi rátát.

Tessék választani, mit szeretnétek? Azt, ami most van: magas adókat, nagy bürokráciát, 10% körüli munkanélküliségi rátával, vagy alacsonyabb adókat, olcsóbb államot, viszont akkor fel kell készülni a rengeteg munkanélkülire, és akkora nyomorra, amit mostanában nem éltünk át. Mert el lehet képzelni, mi lesz itt, ha százezer ember (plusz akik tőlük függenek, tehát alapszinten érint úgy háromszázezer embert) elkezd jelentősen kevesebbet fogyasztani. Hogyan hat ez a kereskedelemre, a termelésre, és milyen további munkanélküliséget generál, mert ennyi embert nem fog felszívni a munkaerőpiac olyan egyszerűen. Ez a kérdés, válasszatok!

Csak azt szeretném jelezni, hogy az a fene nagy államháztartási reform, amit Bokrosék elképzelnek, nem fog olyan egyszerűen menni. Tudjuk, hogy ez lenne a helyes lépés, de a mostani válság után még egy válságot már nem lehet lenyomni az emberek torkán. Abból háború lesz.

Mi legyen?