Szerző:
Droli
- 2010.05.10. 07:32
Van egy nagy álmom. Gondolom, nektek is elegetek van a koszos, színvonaltalan, sokszor valójában fapados BKV-ból, ezért azt találtam ki, hogy alapítok egy prémium közlekedési vállalatot! Fűtött, fedett, tévével és internetkapcsolattal ellátott megállók, a légkondicionált buszon kényelmes fotelülés, televízió, csinos hostessek, akik tálcán hozzák az üdítőt és a szendvicset, valamint egyéb fakultatív programok, hogy az utazás kellemesen teljen. Több járatot is indítanék, főleg a frekventáltabb útvonalakon, például Hősök tere-Móricz Zsigmond körtér, Moszkva tér-Kőbánya Kispest, stb; na, hogy hangzik? Ja, a menetjegy ára oda 10.000 Ft, retúr: 15.000 Ft. Azt mondod, hogy ez így hülyeség, csődbe fogok menni? Dehogy fogok, majd megtámogat a magyar állam az adófizetők pénzéből!
Valami hasonló szituáció van a Malévval kapcsolatban is. A nemrég még magánkézben lévő állami vállalat tavaly például 24,4 milliárd forintos veszteséget szedett össze, úgy, hogy közben jobban teljesített vetélytársainál, és növekedett az utasszám is (mi lett volna ellenekző esetben...). De nem kell aggódni a cég miatt, a magyar állam éppen most fog több mint 24 milliárd forintot (90 millió eurót) beletolni a Malévba, természetesen az adófizetők pénzéből. Hogy miért? Mert különben a Malév csődbe menne, és ezek szerint hazánk nem létezhet saját prémium légitársaság nélkül. (Az, meg hogy egyes kórházakban műtétek maradnak el, nem olyan fontos.) Pedig úgy néz ki, a nemzeti légitársaságok kora lejárt; sorra mennek csődbe, illetve itt is belép a "nagy hal megeszi a kis halat" elv, azaz a jövőben a jóslatok szerint Európában lesz kb. 5 prémium szolgáltatást nyújtó légitársaság, és a Malév pont nem lesz ezek között. De mi azért nyomjuk bele az adóforintokat, hátha sikerül egy-két évvel meghosszabbítani az agóniát.
Szóval van egy nemzeti légitársaságunk, mely újabban az állammal finanszíroztatja a veszteségeit, a maradékot meg majd összedobja az utazóközönség. Vajon kik utaznak ma Malévval, kik veszik igénybe a fapadosokhoz képest nagyobb szolgáltatást? Az üzletemberek, akik az adott városba szeretnének menni, nem mellé 70 km-rel, és lehetőleg napközben, nem éjszaka; az "ígyencek", akiknek nem elég a fapados "A-ból B-be" szolgáltatás; a "pechesek", akik másként nem tudnak eljutni a célba; illetve az olyan állami pozíciókat betöltő emberek, akiknél "menjél nyugodtan Malévval, úgyis a cég/hivatal fizeti!" elv uralkodik. Kíváncsi lennék az arányokra, különösen az utolsó csoport arányára, melynek utazását végső soron ismét adópénzből fizetik. (Akit érdekel egy példa, azaz hogyan utazik a MÁV többszázezer forintért, megnézheti itt.)
A kérdésem csak annyi lenne: megengedheti-e magának az ország, hogy egy olyan vállalkozást finanszírozzon, mely talán egyszer nullszaldós lesz, de sokkal biztosabb, hogy elbukik a piaci versenyben? Közfeladat-e a prémium légiközlekedés állami finanszírozása? Lefordítva, kicsit demagóg módon: az ötven éves Mari néninek, aki dolgozik és adót fizet - isten áldja meg ezért - feladata-e az, hogy finanszírozza egy jól menő üzletember utazását?
