Szerző:
Droli
- 2010.06.10. 10:00
Tegnap a következő hír fogadta az Indexre tévedt olvasót:
A katasztrofális előszezon után néhány nap alatt 180 fokos fordulatot vett a balatoni idegenforgalom: a nívós szállodáktól a panziókon át a fizetővendéglátásig szinte óráról órára javul a foglaltság. Az utazási irodáktól és szállásadóktól kapott információk szerint a magyar vendégek mellett rég látott létszámú csoportok érkeznek külföldről.
Mindez nemcsak annak köszönhető, hogy vége az iskolaévnek és a meteorológia is kánikulát jósol, hanem a forint gyengélkedésének is. Több, a Napi Gazdaság által megkérdezett utazásszervező szerint az utóbbi napokban több száz olyan vendég jelentkezett be, aki az elmúlt fél évben a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztotta a tóparti programot...
...Nagy Hajnalka, az utazásszervezéssel foglalkozó Magyar Tenger Kft. marketingvezetője szerint az utóbbi néhány napban több vendéget regisztráltak, mint az egész, rosszul sikerült előszezonban. Pillanatnyilag úgy tűnik, az első igazi nyári hétvégén többen lesznek, mint tavaly. A hét elején a külföldi partnerirodák indítottak ostromot: az ügyfelek több mint 90 százaléka ragaszkodott ahhoz, hogy még az aznapi árfolyamon megszülessen az üzlet.
Jó hír. Az ország állampolgárai azt szeretnék, ha a magyar gazdaság ismét beindulna, és lennének új munkahelyek - nos, a fenti példa ennek egy kis szeletét mutatja be. Jönnek a külföldi vendégek, kapacitás van a fogadásukra, ezek a turisták ezer módon támogatják a helyi családok megélhetését és az állam adóbevételeit - mi kell még, kérdezhetnénk? Az, hogy ez tartós maradjon. Az, hogy ne csak ezen a hétvégén jöjjenek a turisták, hanem az egész szezonban, aminek persze a feltétele az is, hogy a forintárfolyam gyengesége kitartson. A példát amúgy ki lehet terjeszteni a teljes magyar exportra, az azzal bármilyen kapcsolatban lévő cégekre, munkavállalókra, családokra.
És persze van, aki szív. A devizahiteles, az importtermékeket vásárolni akarók (ide nemcsak a plazmatévé tartozik, hanem pl. az energiahordozók is) meg az állam az államadósság révén. Érdemes ezekből párokat képezni - az állam jól jár, mert nőnek az adóbevételei és rosszul jár, mert nő az adóssága forintban; az állampolgár rosszul járhat, mert devizahitelének törlesztője megnő (ha van devizahitele), de jobban járhat, ha mondjuk kap munkát a turisztikai szektorban vagy egy exportra termelő cégnél. A magyar kereskedelmi mérleg egyértelműen jobban jár, mert a növekvő, olcsó export erősödik a dráguló importtal szemben. Hatás-ellenhatás, mint ahogy régebben megfogalmaztam egy kommentben: te rosszul jársz, mert több forintot fizetsz az euróért, én jobban járok, mert több forintot kapok az eurómért :-) Hajnali fényben, friss harmatban szökdelő széleshátú hegyi zebra legyek, ha ennek meg tudom mondani a pontos egyenlegét :-)
A forintárfolyam kapcsán azonban szembeállítanék két elméletet: az erős forint és a gyenge forint elméletét. Az erős forint elmélete azt mondja ki, hogy az erős forint jó, mert olcsóbb a devizahitelesek törlesztője, olcsóbb a plazmatévé (importtermékek) és az energia, és az állam adóssága is kisebb - forintban kifejezve. Ez egy olyan helyzethez vezethet, mint ami 2006-2008 környékén volt, hogy olcsó hitelre vették az emberek az olcsó házimozirendszert - a következményt most láthatjuk. A gyenge forint elmélete azt hangsúlyozza, hogy a gyenge forint jó, mert az exportbővülés munkalehetőségeket teremt, viszont a fogyasztó nem jár jól, mert az energiaárak, törlesztőrészletek, importtermék árak nőnek. Hogy a hosszú távú növekedést melyik segíti elő, a belső fogyasztást preferáló gazdaságpolitika, vagy az exportorientált gazdaságpolitika - azt hiszem, nem kell bemutatni. Szerintem szerencsésebb lenne, ha a 280-290-es sávban maradna a forint-euró árfolyam.
