Szerző:
Droli
- 2010.06.21. 07:00
A magyar politikai életben előszeretettel hivatkoznak olyan írásokra, melyeket külföldön írtak Magyarországról. A külföldi újságíró írása valósággal megfellebbezhetetlen véleményként jelenik meg; amit ő írt, az az igazság, hiszen kívülről, "függetlenként" látja az országot. Aztán meg az, hogy a szerző vajon milyen forrásanyagból táplálkozott, szinte mellékes kérdésként jelenik meg, pedig nagyon fontos: nem mindegy, hogy egy Magyar Nemzet cikk jelenti az írás alapját vagy például Avar valamelyik pulbicisztikája a Népszavából. Ha nem él ott az ember, és nem látja folyamatában a dolgokat, bizony meglehetősen nagy badarságokat lehet írni, és például csodálkozni, hogy miért olyan erős a magyar szélsőjobb, miközben nincs is cigánybűnözés (az újságokban legalábbis)...
... és most akkor megfordítom a helyzetet: a múlt héten az Index címlapon is megjelent egy Portfolio cikk az ír gazdaságról, tehát egy magyar szerző írt az ír helyzetről. Mi a véleményem róla? Mintha valami kormánypropagandát olvastam volna. Én nem kételkedem a szerző jószándékában és hogy tárgyilagosan szerette volna megírni a cikket, de sajnos nem sikerült. Például: "az írek a felborult egyensúly után gyorsan léptek, már 2009 végén elkészült a 2010-es válságköltségvetés" - ezt mondja az ír kormány is, csak éppen a gyorsasággal vannak problémák. Az ír válság nem 2008 őszén kezdődött, mint a legtöbb országban, hanem már jóval korábban, 2008 tavaszán is lehetett érezni, hogy bizony elmaradnak az amerikaiak, és nem költenek az országban olyan bőszen, mint régen. Utána sokáig nem történt semmi, ment a sóhajtozás, hogy válság van, majd 2009 áprilisában (egy évvel a problémák kitörése után! ez a gyorsaság?) megtették az első lépéseket: bevezették az income levy-t (ez biza adóemelés a javából), meg megemelték fél százalékkal az áfát (!), hogy aztán nem sokkal később visszacsökkentsék... és igen, 2009 végén elkészült a 2010-es költségvetés, ahol meglépték a költségvetési kiadások csökkentését. Másfél évvel a bajok után... ez gyors?
A szerző a sör adójának csökkentését előnynek állítja be, pedig ez egy hatalmas marhaság volt. Vajon utánanézett a szerző, hogy ettől nőtt-e a sör forgalma, illetve itt veszik-e a britek az alkoholt? Hülyék lennének, a euro-font árfolyam miatt sokkal olcsóbb most Anglia... ezzel a lépéssel az írek azt érték el, hogy csökken ebből a költségvetés bevétele, de az írek legalább olcsóbban rúghatnak be. Végül is, ez is egy válságkezelés...
És a legnagyobb problémáról említés sincs: arról a 25 milliárd euróról (6750 milliárd forint!), amelyet a kormány az ír adófizetők pénzéből a bankokba kíván pumpálni. Ez a NAMA, erről már mi is írtunk a blogon, és ez nem kis felháborodást váltott ki a lakosság körében... gondoljátok el, mintha azt mondaná Orbán, hogy most adunk 6750 milliárd forintot a bankoknak! (Összehasonlításul: a bankadónál most 200 milliárdról tárgyalnak...) A legszebb az, hogy ennek forrásáról a kormánynak lövése sincs, mert ugyebár adót nem akarnának emelni (de majd fognak), hitelt meg nem akarnak felvenni (de majd fognak). Ehhez nagyon kevés még a 4 milliárdos kiadásvágás is. Ez lenne az a világhíres válságkezelés.
További apró hibák: hogy mit ért a szerző a munkaösztönzésen és a további növekedési motorok keresésén, sajnos nem osztotta meg velünk, pedig jó lett volna, mert akkor legalább tudnánk, hogy mi ez. Az meg hogy nyoma sincs dühnek és elkeseredésnek... szóval nagyon rossz forrásokat használt a szerző. A közalkalmazottak szerintetek örömmel fogadták, hogy kb. 10%-kal csökkentették a fizetésüket?
Remélem, hogy az állandóan hivatkozott "külföldi lapok szerinti" cikkek ennél alaposabban készülnek, habár nincsenek kétségeim...
