IMF-bukta készül?!

Az előző blogbejegyzésemben arról írtam, hogy mi lett volna, ha az IMF-EU és a kormány megállapodik egymással; a mostani viszont az fogja vizsgálni, hogy mi várható most, hogy a két félnek nem sikerült egyességre jutni?

A kormány álláspontja egyértelmű: csütörtökön elfogadnak egy kisebb “csomagot” (csak nem így hívják), és arra számítanak, hogy ettől megnyugszanak a piacok. Nem is tévednek vele nagyot, hiszen ez egy üzenet lenne, hogy mi az IMF-EU külső diktálása nélkül is helyre szeretnénk hozni a gazdaságot, és nem csak nézünk a semmibe, mint a “disznók” (PIIGS országok :-). Habár a kormány ezt nem egyértelműsítette, ennek ellenére mindenki tisztában van vele, hogy az önkormányzati választások után lesznek további kevésbé népszerű lépések is; hiába a hazai gazdasági ciklusok a választásokhoz köthetőek.

Hogyan reagált a piac? Sokan nemzethalált vizionáltak, 300 Ft-os euróval, tőzsdei fekete nappal, meg a külföldi sajtó hatalmas ellenhadjáratával. Ez utóbbi természetesen bejött, a CNBC szerint mi leszünk a következő bedőlő ország - hogy ezt mire alapozzák, és hirtelen hogyhogy nem a fent emlegetett, óriási államháztartási hiánnyal és gyors ütemben növekvő eladósodottsággal rendelkező PIIGS országok lesznek a nyerők, akikhez képest a mi bajunk kutyafülének nevezhető, ki tudja. De lássuk a többi mutatót: hétfő délelőtt a forint megzuhant (a spekulánsok játszottak egy jót), de estére már vissza is állt a 290 alatti árfolyam. Gyerekek, ennél azért egy Kósa is többet tudott (egy helyi konferencián mondott beszédével), ő jobban megmozgatta a piacot! Ennyit érne a hatalmas IMF meg az EU? A BUX is esett, 2,9%-kal, ami inkább egy rossz hétköznapnak mondható, de semmiképpen sem “hatalmas piaci pániknak”. Mi következik ebből? Az a számunkra lélekmelengető dolog, hogy a piac töretlenül bízik bennünk, és nem gondolják, hogy minket olyan egyszerűen csődbe lehet vinni, mint például a görögöket. Ráadásul több szaklap is megpengette, hogy annyira nincs szükségünk az ajánlott IMF hitelkeretre, mert a piacról is képesek vagyunk finanszírozni magunkat - hát, bizony, ez egy nagy pofon a fenti rettegett nemzetközi szervezetnek!

Igen, mert jelenleg úgy tűnik, a nagy vesztes az IMF-EU lett. Idejöttek keménykedni, diktálni akartak, mikor látták, hogy ez nem megy, látványosan hazamentek, és arra számítottak, hogy a piac majd móresre tanítja a magyar kormányt, és azok sírva könyörögnek, hogy jöjjenek vissza! Igen ám, de a piacot - a kiemelt sajtófigyelem ellenére - különösebben nem érdekelte a dolog, és nem történt semmi. Ez azért nagy presztízsveszteség a fenti nemzetközi szervezeteknek, kaptak egy fricskát, hogy nem akkora istenek ők, mint amekkorának sejtetik magukat. És mivel sokan utálják az IMF-et, könnyen lehet, hogy az ország nemsokára “hősként” fog feltűnni pár helyen.

Nem is baj, ha időnként Dávid megpofozza Góliátot.