Szerző:
bogancs
- 2010.08.10. 06:27
Akárhogy is nézzük, a svájci frank alapú lakáshitelek többségének a THM-je 6 és 8 százalék között mozog. Az euró hitelek THM-je valahol 8 százalék körül kezdődik, forintalapú piaci lakáshitel pedig nemigen létezik 10 százalékos TMH alatt, de még 11 százalék alatt is ritka.
Ezek a kamatszintek eléggé makacs dolgok, ritkán és kismértékben változnak, nem is csoda, hogy a média jóval kevesebbet fogalkozik vele, mint a devizaárfolyamokkal. Pedig a kamat sokkal nagyobb hatással van a törlesztőrészletre, mint az árfolyam.
Az én svájci frankos lakáshitelem esetén például egy egyszázalékos kamatváltozás 16 ezer forinttal változtatja a havi törlesztőrészletet. Ez megfelel 26 forintos árfolyamváltozás által generált törlesztőrészlet változásnak. A svájci frank történelmi maximuma 217 forint körül, történelmi minimuma 145 forint körül volt, ami nagyjából 72 forintos ingadozást jelent az árfolyamban. A kamatkülönbözet viszont a svájci frankos és a forinthitelek között minimum 4 százalékos, ami az én esetemben azt jelenti, hogy csak több mint száz forintos árfolyamgyengülés esetén éri el a hitelem törlesztőrészlete azt a szintet, mintha eleve forinthitelt vettem volna fel. Itt persze nem számolok a múlandó állami forinthitel támogatásokkal.
Ha innen nézzük, és azt feltételezzük, hogy egynéhány éven belül visszarendeződik a világgazdaság és a magyar gazdaság is a normál kerékvágásába, amire egyébként egyre több jel utal, akkor elmondhatjuk, hogy egy hosszú lejáratú svájci frank hitelt bizony nagyon megérte felvenni annak idején. Igaz ugyan, hogy két-három éven át a válság alatt magas törlesztőrészletek jellemezték, de a teljes 20-30 éves futamidő alatt bizony messze svájci frank alapon kell a legkevesebbet visszafizetni.
Pont ezért kicsit rossznak tűnik a devizaalapú hitelek folyósításának állami korlátozása. Aki jelen árfolyamok mellett venne fel devizahitelt, az hosszú távon valószínűleg nem járna rosszul, de talán még rövid távon sem, hiszen ezekről a szintekről már sokkal valószínűbb a forint erősödése, mint a további gyengülés.
Amit korlátozni lehetett volna annak idején, hogy 150-160 Ft-os svájci frank árfolyamon folyósítsanak hitelt, hiszen az valószínű volt, hogy onnan már további erősödés nemigen várható.
Tehát akinek már megvan a devizahitele, az ne nagyon búsuljon, üljön rajta, és próbálja meg átvészelni valahogy a mostani nehéz hónapokat, ugyanis ilyen kedvező kamatozással valószínűleg nem lehet majd hitelt felvenni a következő évtizedben, ezért nem éri meg eldobni. Az árfolyam meg majdcsak alakul. Egyszer minden sorozat megszakad, a gyengülő is. Sőt, lehet, hogy már meg is szakadt.
De hát tudja ezt mindenki. Csak a kormányaink és a média mond mást. Ők azt mondják, hogy forintosítsuk bukóban hiteleinket, és riogatnak időnként 240-es frankárfolyammal, kilakoltatásokkal, megsokszorozódott adósságokkal.
Szerencsére csak kevesen dőltünk be nekik.
