Gyökössy Bandi bácsi mondta:   "Aki megtanult saját magán nevetni, az egész életében tud min szórakozni."

A végállomáson üres volt a villamos, hát leültem.  Egyébként nem vagyok egy törtetően ülésfoglaló nyanya, de ebben az esetben tudtam, hogy az indulásig legalább 10 percet kell még várakoznom. Lassan szállingóztak fel az utasok, és induláskor kitehették volna a "Megtelt!" táblát.

 

Ilyenkor az ember kinézeget az ablakon, pásztázza a körülötte lévőket. Az első megálló előtt feltűnt nekem, hogy egy magas, sportos alakú, kimondottan jóképű, korombeli férfi, erősen néz. Pár méterre állt csak, de egyértelmű volt számomra, hogy engem néz. Pillantás az ablaküvegbe: smink rendben, frizura tökéletes. Szemem sarkából néha odapislantottam. Igen, nincs mese, a pasi engem néz. Mereven és folyamatosan. De miért ez a nagyon komoly arc, az összehúzott szemöldök? Nem haragos, inkább a búsképű lovagra emlékeztet. Sehol egy mosoly, egy kacsintás csak fixíroz.  Mi több, bámul. Az én koromban ez már nem gyakori jelenség, de mit tagadjam jól esett.

 

Az emberek leszálltak, felszálltak, mozgásban volt szinte mindenki.  A jóképű pasi meg csak áll és engem néz. A második megálló után észrevettem, hogy pár lépéssel közelebb jött. Nem vettem róla tudomást, de merev tekintete ott volt az arcomon.  Éreztem.

 

A harmadik megállónál már három lépést tett felém, a negyediknél pedig mellém állt szorosan. Na, gondoltam, most fog megszólítani. Mikor azonban a kabátja erősen hozzáért a dzsekimhez, ideges lettem. Igaz, hogy még egy megálló és leszállok, de akkor is!  Mi ez a tolakodás? Hirtelen ránéztem és megkérdeztem tőle: "Mit akar? Ismerjük talán egymást?" " Nem! - felelte kissé zavartan- csak le szeretnék ülni! Nagyon fáj a lábam, alig bírok már állni. Tudom, hogy a következő megállónál leszáll. Gyakran utazunk egy villamoson. Én tovább megyek még pár megállót." Mire ezeket elmondta, valóban felálltam, leszállni készültem. Ő meg lehuppant megkönnyebbülve az ülőhelyemre.

 

Hazafelé kuncogtam, otthon meg kitört belőlem a nevetés. Na, mindegy! A mai jócselekedetem kipipálva!  Segítettem egy embertársamon. Átadtam a helyemet egy fájós lábú, öreg pasinak, aki egyébként nem is volt olyan jóképű!:-)