Más is elkúrta...

Anno a "Hazajöttem" sorozatban megírtam, hogy milyen változásokat tapasztaltam Magyarországon, s ami azt illeti, elég sok negatív dolgot soroltam fel. S mi a helyzet Írországgal, ott nincs ilyen? Dehogynem, sőt...

Itt van például mindjárt a mostani nagy gazdasági világválság. Egy válságra többféleképpen lehet reagálni: például úgy, mint Ferencünk, aki minden nap újabb reformokat, terveket, prgoramokat jelent be, olyan hévvel, hogy csak na! Néha elképzelem Ferencet, ahogy lovon, vitézi ruhában, kivont karddal a kezében esik neki a válságnak nevezett undorító sárkánynak, s csak úgy csapkodja lefele a fejeit! (Aki ezt nem tudja elképzelni, az képzelje az undorító sárkány helyébe a patás Orbánt; akinek ez sem megy, az képzelje el Horn Gábort meztelenül.) Ez az, Ferenc, küzdj a válság ellen minden erőddel, bízzunk benned! Csak a végén ne felejtsd el visszaadni a hitelbe vásárolt kardot az IMF-nek.

Vele szembeállítanám az ír miniszterelnököt. Ő úgy gondolta: mit neki a válság, mit érdekli ez őt, hagyják őt békén, mert így nem tudja élvezni megérdemelt Guinnessét! De azért némi intézkedést ő is hozott: például felemelte az áfát 21%-ról 21,5%-ra, bevezette az 1 %-os income levy-t, amit akkor kell fizetni, ha az évi jövedelem több, mint 18304 euró, meg egy új reptéri illetéket (10 euró), amit mindenkinek ki kell fizetni, aki Írországban repteret használ. Aztán ennyi.

Csak a piac ezt ugyanúgy nem ette meg, mint a kis magyar hősünk, Gyurcsány programjait. A nagyon magas ír munkabér (a minimál-órabér 8,65 euró, ami a legmagasabb az EU-n belül!) miatt már így is sok cég elment keletebbre, s mivel ezzel most sem történt semmi - s a válságban mindig a legfontosabb elem a költségcsökkentés, ezen belül is a munkaerő költségének csökkentése - ez a folyamat jelentősen felgyorsult.  Ráadásul az a fél százalékos áremelés is a cégeket sújtja, mivel ezt nem tudják ráterhelni a fogyasztókra. Következmény: jelentősen megugrott munkanélküliség (csak januárban + 35 ezer fő), s ennek következtében annyian jelentkeztek munkanélküli segélyre, hogy az ezzel foglalkozó social welfare office-ok nem bírják feldolgozni a rengeteg kérelmet. Az év végére azt jósolják, hogy akár félmillió munkanélküli is lehet az országban (4 milliós lakosságról beszélünk!). Ezeket a kiadásokat a félszázalékos áfanövekedés és az 1%-os income levy nagyon nem fedezi... Másik következmény: az ír államháztartás hiánya idén várhatóan eléri a 10%-ot, s az ír államadósság 40%-ról akár 70%-ra is emelkedhet! (Ez utóbbi adatban erősen versenyzik Ferencünkkel, mármint hogy ki adósítja el jobban az országát, de Ferencünk egyelőre testhossz-szal vezet.)

S ha mindez nem lenne még elég, az euró-font árfolyam kedvezőtlen változása miatt (nagyon erős az euró, régen 1 euró kb. 1,5 font volt, most majdnem egy az egyben váltják!) Írország megdrágult az angoloknak, s ez alighanem hazavágja az ír turizmust is. S mit tesz erre az ír kormány? Hát, persze, 10 eurós reptéri adó! Hogy még drágább legyen, s az az elvetemült angol, aki esetleg erre akarna jönni, még véletlenül se tegye! Nem véletlenül tajtékzott O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója ezen dilettáns döntés miatt...

S azt hinnétek, az írek látják a hibákat, hogy a magas órabérek, a cégek és a külföldiek elvándorlása (s ennek hatásai az ingatlanpiacra például) romba dönti őket? A fenéket... Csak csodálkoznak a híreken vagy szörnyülködnek, s nem hiszik el, hogy velük ez megtörténhet. De hogy tegyenek is valamit...

Pár év múlva ők is elmondhatják, hogy elkúrták.