495 éve végezték ki Dózsa Györgyöt

Szegény Dózsa tipikus példája annak, hogyan formálja az aktuális politika a maga céljaira a történelmi eseményeket és tetteket. Itt van például Dózsa György, akiről legtöbbünknek a parasztfelkelés, az Újpesti Dózsa illetve a róla elnevezett tér-utca jut eszünkbe, sőt, állítom sokan amolyan "elő-kommunista" hősnek tekintik. Mert hát "alulról jött", s ugyebár a burzsoá ellen támadt anno ő is, 1514-ben.

Pedig Dózsa nemesi származású volt, Dálnokon élt, majd katona lett, s híres párviadalán 1514 február 24-én legyőzte epeirosi Alit ( a hagyomány szerint levágta a karját, páncélostul). Ezért II. Ulászló lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, sőt, nemsokára a keresztes sereg vezére is lett. Ezt ma úgy mondanánk, hogy látványos karriert futott be. Persze a sok széthúzás meg szervezetlenség miatt ebből nem lett semmi (ez egy hosszabb történet), s Dózsa seregével kirobbantotta a parasztfelkelést. A későbbi történetírás (tudjátok, mindig az írja a történelmet, aki győz) sok-sok borzalmat szeretne Dósza számlájára írni, de fontos megjegyezni, hogy ő csak a keresztes sereget vezette, nem volt köze a helyi felkelésekhez. Azért némi helyi terrort alkalmazott ő is: a csanádi püspök karóba húzásáról biztos hallottatok már. Mindenesetre a felkelésből nem sok minden lett, és Szapolya júl. 15-én Temesvárott legyőzi Dózsa seregét. Akkoriban kevésbé volt bíróság, ügyvédek, jogvédők meg első- és másodfok, s július 24-én már a kivégzésre is sor került, a korabeli leírások szerint úgy, hogy "először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták." A dolog érdekessége, hogy szó sincs izzó vastróntól, de egyéb perverziók azért még voltak: mindezek után felnégyelték, s s bitófára függesztették.

Szóval így halt meg szegény 495 éve.