Aki képes vérét és verejtékét húllajtani az országáért.Aki tudásával és viselkedésével építőköve hazánknak. Aki mindenhol büszkén vállalja, hogy magyar.

Az a magyar aki annak érzi magát. Semmiképen sem az, akiről a megmondóemberek megmondják.

@sajt: Ez sem biztos. Mondjuk alapesetben kijelenthetjük persze. De amint megjelennek a sokturulosok inkább érzem magam üzbégnek. Viszont ha külföldön vagyok, vagy külföldiekkel beszélek, akkor Magyarnak érzem magam. Jó Magyar társáságban szintén.

Amúgy jó kérdés, nagyjából ugyanúgy megmagyarázhatatlan, mint a mit jelent a punk.

De hiszen meg is válaszoltad a postban, Király Lindánál. Az a magyar, aki magyarnak vallja magát. Ennyi.

Családfa kutatásnál (évekkel ezelőtt) kiderült, hogy apai és anyai ágon is "ősmagyar" leszármazott vagyok. Gyökereim évszázadok óta ide kötnek a Kárpát- medencéhez. Nem emiatt éreztem soha azt a nagyvilágban, hogy magyar vagyok. Ahol nem tudták, hogy hol van Magyarország, ott elmeséltem, aki ismerte történelmünket, földrajzunkat, azzal szívesen elbeszélgettem. Külföldön, bárhol, büszke magyar vagyok, de az utóbbi időben itthon már nem mondanám el ugyanezt.

Magyar vagyok mert:-itt születtem
-anyám,apám etetett,itatott,magyarnyelvre tanított
-tanultam,tapasztaltam,nevettem ,sírtam
-dolgoztam,megaláztak,megdicsértek
-megházasodtam,boldogultam,gyerekeim születtek
-két évig katona voltam....
de sok mindent sorolhatnék még!
A legfontosabb:igyekeztem a sorstársaimért tenni valamit együtt megbeszélve.Tisztelve és tiszteletett kapva.Együtt sörözni, örülni és sírni.Félteni egymást és tenni egy másért, mert magyarok és emberek vagyunk.Kerülni a haragot,írígységet,lenézést, lekezelést.Egyenragúként mert magyar és ember.

magyar vagyok mert: Petőfi Sándor, Az Egri Csillagok, A Pál Utcai fiúk, Indul a Bakterház, Rejtő Jenő, a Rubik kocka, Budapest, A Mézga család, a mákos rétes, stb. stb. stb.

@talánegyszer: ez tetszett (leginkább).