Fidesz gazdasági program - lesz belőle valami?

Végre kiszivárgott pár rész a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseiről: túl sok meglepetés nincs benne, én inkább annak drukkolok, hogy sikerüljön végigvinni.

Matolcsy volt gazdasági miniszter fejtette ki eme elképzeléseket. Az adó- és járulékcsökkentés eddig is ismert elem volt, pont e miatt kaptak rengeteg bírálatot, hogy ezt mégis hogyan kívánják véghezvinni, mi lesz a fedezete. Matolcsy megadja a választ: a bürokrácia csökkentésével, a MÁV, BKV reformjával, a kiadási oldal jelentős vágásával. Ahogy ő mondja, azt a rendszert tekinti példának, ahol alacsony állami elvonások mellé alacsony állami szolgáltatás társul. Lefordítom: kirúgnak egy halom felesleges vasutast, BKV-s alkalmazottat, köztisztviselőt, lesznek intézménybezárások, leállítanak állami beruházásokat, félredobnak pár új tervet, aztán kb. ennyi. Ijesztően hangzik mi? Ezzel nem lehet választást nyerni, ezért csomagolja be mézesmázos külsőbe. De lássuk a dolog jó oldalát!

Egyrészt tárgyalni kívánnak az IMF-fel a hitelek átütemezéséről. Világos, rövidtávon nagyon fog kelleni az ebből felszabaduló pénz a költségvetési lyuk betömésére (a jelentős állami hitelállomány-emelkedést tessék megköszönni a szakértő kormányoknak). És akkor a jó hírek: csökkenő adók- és járulékok, nem tudni, pontosan milyen formában, de aki dolgozik, annak zsebében több marad. Ettől több munkahelyet várnak (a járulékcsökkentések miatt a cégeknek több pénze marad új munkaerőre és beruházásokra) a fogyasztás növekedéséből adódó több munkahellyel én vitatkoznék (ha leépítik a közszférát az fogyasztáscsökkenéssel jár együtt, s könnyen lehet, hogy ez kiüti az adócsökkentés rövid távú fogyasztásnövekedési hasznát). Hosszú távon viszont elérjük a nyugati modellt: alacsony adók, alacsony állami szolgáltatások, a gazdaság fehéredik, az állam újraelosztási szerepe csökken, aki dolgozik vagy értéket termel, jól jár, aki nem dolgozik, vagy nem kíván dolgozni, megszívja. A rendszer jól működik, aki nem hiszi, nézze meg Nyugat-Európát. Valahogy az emberek hatékonyabban el tudják költeni a pénzt, mint a mindenütt korrupt állam.

Ez így leírva szép és jó, kérdés, hogy mit reagál erre a „magyar nép”, mely olyan, mint a halraj, a szociális hálóval lehet megfogni, nem azzal az eszménnyel, hogy „visszaadom a szabadságod, ússz szabadon!” Ma Magyarországon van kb. 3,7 millió ember, aki regisztráltan is dolgozik illetve dolgozni is akar, van pár százezer, aki már kiesett ebből a regisztrációból, de attól még szeretne dolgozni, a maradék meg bizony az eltartott réteg: a nyugdíjas, a gyerek, meg hát egy jelentős számú olyan réteg, aki képes lenne munkára, de nem akar dolgozni, mert jól elvan az állami ellátásokon (figyelem: bőrszíntől abszolút függetlenül, ez nem feltétlenül etnikai kérdés!). Ja, bocs, a 3,7 millióból vonjuk le az állami szféra laza nyolcszázezres létszámát, mert bizony nekik a fentiek nem sok jót ígérnek. És akkor most nézzetek körül a családban: van-e olyan, aki a közszférában vagy állami cégnél dolgozik, aki munkanélküli, aki nyugdíjas, s gondold végig, feláldoznád-e az ő jövedelmét azért, hogy hosszútávon az országnak jó legyen?

És akkor eljutottunk a kulcsponthoz: a fenti tervek hosszútávon elhozhatják a Kánaánt, de rövid távon annyi, de annyi érdeket sértenek, hogy nem fogják végigvinni. Nem tudták az elmúlt 20 évben sem, nemhogy az egészet, egy pici részét sem, mert amennyiben valamelyikhez hozzányúltak, a nép egységesen lépett fel ellene. Kedvenc hazudós Ferencünknek ebben igaza volt: bizony ide bársonyos reformok kellenek, különben elvágják a reformer nyakát (más kérdés, hogy Ferencünk csak álreformokat akart véghezvinni, ez az állami visszaosztásos rendszer neki személy szerint tökéletesen megfelelt). Nos, vajon engedni fogja-e a nép 2014-ben a reformok folytatását? Sőt, ne menjünk ennyire előre: engedni fogják-e a Fidesz politikusai, hogy meglépjék ezen rendkívül népszerűtlen lépéseket? Hiszen ez azt feltételezi, hogy a holdudvaruk is elveszít egy rakat állami megrendelést, nem lehet a haveroknak úgy visszaosztani a pénzt, nem lehet a pártkasszát olyan könnyedén feltölteni... Egyáltalán: lesz-e ebből az egészből valami?

Mindenesetre örülnék, ha a 2010-es választások során a szavazók nemcsak az MSZP ellen, nemcsak a Fidesz mellett, hanem e program mellett is letennék az X-et, s tudomásul vennék, hogy most már tényleg ideje lenne meglépni azokat a reformokat, melyeken már sok ország túl van. Aztán meg később nem háborogni miatta. 20 éves lesz a magyar piacgazdaság, 50% feletti állami újraelosztási aránnyal: ideje lenne felnőni.