Verselemzés

A tegnapi irodalom érettségiről eszembe jutottak a régi szép idők, mikor még én érettségiztem... hát ugye, mi is a magyarral kezdtünk, mely során három téma közül lehetett választani: az első egy komolyabb irodalomtörténeti kifejtés volt, a másik kettő meg műelemzés. Nos, az első témának rengeteg buktatója volt; azért egy olyan kifejtős kérdés, hogy mondjuk az “angol romantikusok hatása Arany János szerelmi költészetére” elég combos, mivel ahhoz ismerni kell az angol romantikusokat, aztán Arany János szerelmi költészetét, szóval erre tanulni is kellett! És ha az ember ezt választotta, akkor könnyen bukhatott azon pontokat (jegyeket), hogy mondjuk elfelejtette beleírni Arany János betegségeit, meg hogy a gennyedző fekélyes sebein naponta hányszor kellett cserélni a kötést. (Ott van benne a Mohácsy-féle tankönyvben, tessék csak utánanézni!)

Mennyivel egyszerűbb téma volt a “lusták” kérdése, a verselemzés! Elvégre szöveggyűjteményt lehetett használni, ott meg sok helyen alul, lábjegyzetben, eleve ott volt egy csomó információ, a többit meg hozzá lehetett rakni józan paraszti ésszel is: pl. szakaszoljuk a verset, melyik szakasz miről szól, ha ne adj’ isten össze tudja az ember kapcsolni a költő életrajzának egy eseményével, az már egy nagy pirospont, aztán keresni kellett benne metafórát, alliterációt, meg egyéb költői eszközöket, és nagyjából készen is vagyunk. Na meg a nagy kérdés, hogy mit akart mondani a költő... mondjuk egy ilyen kérdéstől a jobbérzésű magyartanár falnak ment, de hát bőven volt olyan magyartanár, aki “megette”. Pedig maga a kérdés rendkívül érdekes, mert ugyebár ott van a mű előttünk, lehet, ismerjük a költő hátterét, életrajzát is, de hogy éppen akkor, amikor ezt a verset írta, milyen állapotban, hangulatban volt, hát, azt pont nem. Aztán meg elemezzük a szerelmes vers csodás hangulatát, kiváló rímeit, miközben lehet, hogy a költő közben arra gondolt, hogy “ha nem írok valami szépet Lillának, úgy pofánvág, hogy hatfelé rohanok”. Vagy a kedvencem, Petőfi forradalmi költészete: azt az irodalomtörténészek sem tagadják, hogy Petőfi és baráti köre március 14-én úgy be volt állva, mint a csacsi (be voltak rúgva, kis híján a forradalom is elmaradt emiatt). Nincs ebben semmi különös, a Beatles is akkor élte a legtermékenyebb zenei korszakát, mikor a fiúk “ködben” voltak a sok marihuánától meg LSD-től, de ezért utólag már senki nem haragszik. Persze ezek az apróságok kimaradtak az irodalomkönyvből, csak a pátosz meg a zsenialitás, mintha a költőink-íróink, mint egy mellszobor, csak nyaktól felfele léteztek volna; pedig az az alatt lévő szerveket is használták, és azok is hatással voltak a műveikre. Persze az ilyet nem illett beleírni az érettségi dolgozatba :-)

Kicsit elkalandoztam a témától; kíváncsi vagyok, ti mit választottatok, milyen szempontok alapján, és milyen jó sztoritok van az érettségivel kapcsolatban!