Szerző:
Droli
- 2010.05.06. 07:01
Mostanában ismét fellángolt a vita az üzletek vasárnapi nyitvatartásáról - mintha ez lenne a legnagyobb gondunk -, és mivel ezzel kapcsolatban elég nagy kavar van a fejekben, hadd’ írjak le pár dolgot. Kereskedelemben dolgozom pályakezdő korom óta, alkalmazottként és vezetőként is, van némi rálátásom.
Szóval először a tények: ma, ha valaki vasárnap dolgozik, akkor 50%-os vasárnapi pótlékot kap (a rendes órabérén felül), valamint egy másik szabadnapot - pénzügyileg tehát jól jár a dolgozó. És ha figyelembe vesszük, hogy vasárnap a vezetőség erősen csökkentett létszámmal van jelen, és ezáltal nem magyaráznak feleslegesen, valamint nem várható semmilyen központból érkező, a valóságtól teljesen elrugaszkodott atyaúristen érkezése, bízvást állíthatom, hogy idegileg is. Tehát a vasárnapi munka nem olyan rossz dolog, sőt, több előnye van, mint hátránya. Sok helyen a belső szabályzatban is le van írva, hogy senki nem formálhat jogot arra, hogy minden vasárnap dolgozzon.
A vásárlók is szeretik a vasárnapi nyitvatartást: a vasárnap a hét harmadik legforgalmasabb napja, sőt, nyáron sokszor a második, tehát igen sokan vásárolnak ekkor. A vásárlóközönség elég vegyes: egyrészt vannak az “elfoglaltak”, akik ilyenkor tudnak vásárolni (hétköznap dolgoznak, szombaton nem akarnak tolongani); aztán vannak a “rajongók”, akik minden nap vásárolni járnak, és ki nem bírnának egy napot sem a szeretett hiper nélkül (ők azok, akik karácsonykor is nyitva tartattnák a boltot); aztán vannak az “unatkozók”, akik vasárnapi program gyanánt bolyonganak órákat egy hiperben; és a “beugrók", akik a vasárnapi nagy közös családi program után beugranak egy kenyérért, és viszik a fél boltot. Nem csoda, hogy a felmérések szerint az emberek 58%-a elutasítaná a vasárnapi kötelező bezárást, és csak 37% támogatná (Medián, 2007).
Szóval a dolog működik, igény van rá vásárlói és kereskedői részről is, de hát ha valami működik, miért ne verjük szét: a KDNP népszavazást indítana a témával kapcsolatban, a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete támogatásával (ez utóbbiról kérdezzétek a hiperben dolgozó ismerőseiteket, vajon hallottak-e a KASZ-ról egyáltalán...), és bár a cél nemes (“vasárnap legyen a családoké meg az emberi kapcsolatoké, aaah!”), nem látom, hogy ezt miként szolgálja az, ha bezár a Tesco. Hivatkoznak arra is, hogy Nyugat-Európában ez már régóta így van, és hát Nyugat-Európa ilyenkor etalon, adu ász, ütőkártya. Az, meg hogy tapasztalataim szerint például Franciaországban, Angliában, Spanyolországban és Írországban az üzletek vígan nyitva vannak vasárnap, nyugodtan hagyjuk figyelmen kívül. (A többi országról nem tudok nyilatkozni, nincsenek tapasztalataim.)
És hát jön a legnagyobb kérdés, hogy ha bevezetnék a vasárnapi zárvatartást, lennének-e elbocsátások. Itt a “bezáráspártiak” fő érve az, hogy nem, hiszen a forgalom átmenne a többi napra, tehát a vasárnapi jelenlétet át kellene csoportosítani oda. Logikailag helyes az érvelés, de a gyakorlatban nem így működik. Aki ezzel érvel, az figyelmen kívül hagyja a hiperes vásárlási szokásokat: aki bemegy a hiperbe egy bevásárlólistával, általában nemcsak azokat veszi meg, hanem egy csomó más “felesleges” terméket is - mert “marha ócsó’!” Erre kiváló példa lehet a kb. 10 cm-es ásó-kapa-gereblye szett; kizárt dolognak tartom, hogy valaki azzal a céllal menjen a hiperbe, hogy “kell egy három darabos, 10 cm-es ásó-kapa-gereblye szett”, sőt, ha ilyet mondana otthon, a kedves házastárs körberöhögné a gyerekekkel együtt. Én viszont nem értem, hogy akkor hogyan adhattunk el több ezret ebből a sz... ööö termékből. Minden vásárlásra jut ilyen termék: a gyerek kibömböli a labdát, a feleség a dezodort, az anyós a bugyit (megjegyzés: ezek közül a gyerek bömbölését lehet a legjobban elviselni), tehát elmaradnának ezek a “felesleges” vásárlások (önmagában nem lenne baj!), amiből a hipernek az árrése származik (mert nem a 9 Ft-os kifliből meg a százforintos kenyérből él a hiper). Ez nem menne át a hét többi napjára, ezért a nem-élelmiszeren elég komoly forgalomkiesés lenne ebből. Ez pedig elbocsátásokkal járna, mivel a hiper bérkerete az forgalomfüggő. De aki nem hisz a fenti példában, itt van a Tesco szóvivőjének nyilatkozata: „Egy esetleges korlátozással a vásárlók döntési szabadságukat veszítenék el, munkatársaink pedig azt a kiemelt munkabért, amit a pihenőnapokon végzett munkáért kapnak. A döntésnek pedig kihatása lehet a munkanélküliségre is a lehetséges elbocsátások miatt.” Vagy az Auchan “finom” nyilatkozata: “Az intézkedés nem feltétlenül járna elbocsátásokkal. A bércsökkenés viszont jelentős lenne, aminek mégiscsak az alkalmazottak látnák kárát.”
Tehát összefoglalva:
A vasárnapi zárvatartás elbocsátásokkal járna – a dolgozó rosszul jár (Hofi mondta: “ A dolgozó járjon jól! Ott a járda :-)
A vásárlók nagy része nem járna jobban, mivel szeret vasárnap vásárolni
Nem látom az összefüggést, hogy ha bezár a bolt, attól hogyan javul a családok életminősége, és a társadalmi kapcsolatok
Még jobban összefoglalva: tényleg nincs nagyobb problémánk?