Szerző:
Droli
- 2010.04.16. 06:57
Ma, április 16-án van a holokauszt emléknapja.
Sajnos a téma rettenetesen kényes, több ok miatt is. Egyrészt ott van az a szélsőséges vélekedés, mely szerint a holokauszt nem is volt akkora, és ezzel próbálják kisebbíteni az akkor történt borzalmakat, mintha százezer ember halála (egy nagyvárosnyi) kevesebbet érne ötszázezer ember halálánál (egy megyényi). Erre tett rá Mesterházy Attila a törvényjavaslatával, mely úgy kívánja ezt büntetni, hogy gyakorlatilag rögzít egy éppen hivatalos álláspontot, és aki ettől eltér, az bűnös - ezzel lehetetlenné téve minden vitát. Na és ne feledkezzünk meg a túlélők utódairól, akik minden lehetséges módon pénzt próbálnak csinálni elődeik szenvedéséből (lásd legutóbb a MÁV-ügyet), és ezzel is sikeresen támogatják az előítéleteket. Szóval agyrém, ami a témával kapcsolatban van.
De ez a nap ne róluk szóljon, hanem azokról a túlélőkről és halottakról, akik átélték és megszenvedték az akkori borzalmakat. Képzeld el, hogy jön érted és családodért az aktuális hatalom erőszakszervezete, beterelnek egy marhavagonba, ahol nyomorogva végigállod azt a pár száz kilométert, majd beterelnek egy táborba mely fegyveresekkel tele, ott elszakítják gyermekeidet meg szüleidet, mert ők gyengék, és nagyon jól tudod, hogy mi vár rájuk; te meg mehetsz a munkatábor részbe, embertelen körülmények közé, ahol alig kapsz enni, az őrök kényük-kedvük szerint megölhetnek, és várhatod, hogy talán majd történik valami, és megmenekülsz ebből a pokolból, vagy inkább várod a halált, hogy vége legyen a szenvedéseknek. És a legszörnyűbb az egészben az, hogy mikor vége lett az egésznek, és az agyilag egészséges emberek azt gondolnák, hogy ezen borzalmak többé nem történnek majd meg, nagyot tévedtek: a kommunizmus átvette a módszereket (az ÁVH módszerei, Recsk, Gulág, stb.), és majdnemhogy hasonlóképpen viselkedett azokkal, akik nem fértek bele az akkori politikai képbe. És sajnos még a XX. század második felében is találunk hasonló táborokat politikai foglyoknak...
A holokauszt emléknapja pont azért van, hogy ne felejtsük el az akkori eseményeket, és hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát. Rengeteg ártatlan embert kínoztak és öltek meg akkoriban, pusztán származására, vallására hivatkozva, olyan dolgokért, amikről ők semmit sem tehettek. Az általánosítás és a sztereotípiák veszélyeire hívja fel a figyelmet ez a nap, és nekünk semmi más dolgunk nincs, csak tanulni belőle. És örüljünk, hogy nem akkor éltünk, rossz csillagzat alatt.
