Hát egy szép virágban jobb gyönyörködni, mint ebben a focivbben :D

@daniferi: abszolúte egyetértek :)

Néha, kell ilyen könnyed poszt is. :)

Hát igen! Ahogy az ember halad a korral, úgy változnak a szempontjai. Ezt persze nem az öreg mammerre értem, mert valószínűleg egy idő után már megint nem nagyon változnak ezek a szempontok. Vagy ki tudja?

Szóval a nagyon kis gyerek mindenre rácsodálkozik, mondhatni minden vicc új neki. Aztán, ahogy halad a korral, már nem a megismerés, hanem a versenyszellem az úr. Ilyenkor jön a konfliktus az ablakból figyelő nagyikkal a labda miatt. Azután ez a kor is elmúlik, majd mikor a kisgyerek már felnő, és elülteti az első rózsáját, akkor ő is elkezdi félteni a labdázóktól...

@mellen: "Talán azt, hogy a természet jóval előttünk itt volt, s még jóval utánunk is itt lesz, s épp ezért, tisztelni, óvni, ápolni kell."

Kisgyerekként én is csak a rózsák tengerét láttam, nem értettem, mi a baja azzal valakinek, ha véletlenül közészáll a labda, és letörik itt-ott. De mióta én is kertészkedem kicsit, tudom, hogy ahhoz hogy valami szép legyen, sok munka kell, nem magától virít az a rózsa. Nem lehet, hogy inkább ennek köszönhető a Te öreg nénid korábbi rosszallása is?

Sajnos én nem tapasztalom, hogy a természetvédelem olyan sok embernek szempont lenne. :-((

@bogancs: De, pont emiatt lehetett a rosszalása. A kertészkedésbe még nem kezdtem bele, de fontolgatom.