Hölgyeim és uraim, a fenti képen Orbán Viktor látható Kovács Bence Jánossal, a sávolyi motorpálya "agyával".
Hurrá! Pár nap múlva elzavarjuk ezt a kártevő MSZP-SZDSZ bandát az őket körülvevő "üzleti érdekekkel" együtt; de nem kell félni, van mááááásik! Kovácsék persze mindent megtettek a jó kapcsolatért, még Orbán kedvenc csapatát, a Videotont is megtámogatták egy szerény párszázmillió forinttal, cserében a Fidesz hallgatott.
Nem ismerős a felállás? 2000 környékén a Torgyán-féle Fradi történethez hasonlít. Torgyán földművelésügyi miniszter és a Fradi elnöke egyszerű választás elé állította a mezőgazdasági cégeket: ha szponzorálják a Fradit, kapnak állami megrendelést és támogatást, ha nem, akkor nem. Emlékeztek, ezek voltak azok az idők, amikor még Szabadi Béla is kitüntetést kapott a Fradi 100 éves évfordulója alkalmából. 2002-ben mindenesetre el is zavarta az ország a kisgazdákat a ... igen, oda.
Viktor, nem lehetne ebből tanulni? Hogy nehogy úgy járj, mint a kisgazdák!
A bulvár megkapta a heti témáját Daróczi Dávid halálával, és természetesen már ezen csámcsog a teljes hazai bulvársajtó, meg a teljes celebvilág. Valami félelmetes, hogy sokan hogyan kívánják kihasználni ezt az 5 perc reflektorfényt, ami most éppen ide világít, és hogy megy a tolongás, hogy abból a fényből minél több jusson az adott celebre. Terry Black például kijelentette, hogy Daróczi nem lett öngyilkos – be is került vele a sajtóba, hurrá, 5 percig megint eszünkbe juttatták, ki is az a Terry Black (tényleg, ki az a Terry Black?). Liptainak háborog a lelke, de azért még elmegy a Mokkába, hogy ott először és utoljára nyilatkozzon az ügyről. Mondjuk ő mondott érdekes dolgokat, például volt szó arról, hogy őt egy hete eljegyezték, nem sokkal később meg már arról volt szó, hogy minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek – egy eljegyzés szerintem nem éppen hullámvölgy, de ez most mindegy. Persze részvétet nyilvánított a „sztárvilág” színe-java (Csonka Andrástól Hajdú Péterig), természetesen közösségi portálokon, hogy mindenki olvashassa, hogy mennyire közel állt hozzá Daróczi – ha legalább tényleg így volt, akkor ezt tegyék meg személyesen vagy táviratban, de utána ne verje a mellét, hogy „igen, ő, igen!”. Daróczi családja nincs ennyire előtérben, de ők biztos nem olyan érdekesek.
Már előre félek a temetéstől. Gondolom kint lesz a teljes bulvársajtó, ahogy illik, valamint az összes celeb; tök mindegy, ismerte-e Daróczit vagy sem, de hát ha ott a sajtó, neki is ott kell lenni. Ja, és mind barátként fogja ismerni a volt kormányszóvivőt – nekem erről csak az jut eszembe, hogyha ennyi igaz barátja lett volna Daróczinak, lehet, hogy átsegítik a nehézségeken, és nem lett volna öngyilkos. Azon sem csodálkoznék, ha a temetés után adnának egy kis partyt, ahol együtt mosolyoghatna Debreczeni Zita, Hajdú Péter és Terry Black a kamerákba. Remek fotók lesznek a másnapi Blikkben! A bulvár valójában örül Daróczi halálának – hurrá, van téma! -, és megszólaltatnak mindenféle celebet, akik persze örülnek a reflektorfénynek.
Na és akkor most álljon meg a menet! Kedves bulvársajtó és celebek! Hagyjátok szegény Daróczit békében nyugodni, hagyjátok meg a gyászt azoknak, akik valóban ismerték és szerették, ne csámcsogjatok a halálán! Ne akarjátok kihasználni ezt az öt perc reflektorfényt! Hagyjátok békében nyugodni Daróczi Dávidot!
520 éve éppen ezen a napon, április 6-án halt meg Mátyás király.
Mátyás király az egyik legnagyobb uralkodónk volt, és uralkodása főleg az utóbbi fél évezred ismeretében értékelhető, hiszen halála után a török sanyargatta az országot (XVI-XVII. század), utána közvetlenül a német-osztrák (XVIII-XX. század első fele), majd némi átmenettel az orosz (XX. század második fele), és máris a jelen korban vagyunk. A népnyelvben "igazságos Mátyás királyként" maradt meg, rengeteg monda szól arról, ahogy álruhában járta a vidéket, és ahogyan megvédte az ártatlanokat a sanyargató uraikkal szemben; a szinte "mesés" uralkodói kép mellett azért említsük meg, hogy Mátyás kegyetlenül leszámolt ellenfeleivel, rengeteget háborúzott, és meglehetősen "despota" királyként uralkodott, tehát az akkor élt emberek korántsem biztos, hogy ennyire jó véleménnyel voltak róla. De hát az idő minden bizonnyal itt is sokat szépített, pláne az utána jövő események (Mohács, török hódítások) tükrében. Mindenesetre most közvetlenül a halálával szeretnék foglalkozni, és ebben remek segítség a kortárs Bonfini, aki a "Magyar történelem tizedei" című könyvében részletesen beszámol az eseményről (Nyolcadik könyv negyedik tized).
Mátyás királyt 1489 januárjától egy rejtélyes betegség kínozta, mely "alattomos bágyadságként" csapott le a királyra, és köszvényként írták le (vagy talán reuma?). Az addig megszokott orvosa mellé ajánlottak egy másikat is neki, de ő sem tudott segíteni, és híre ment, hogy a király halálos beteg. Mátyáson a betegség 1490 telén már annyira elhatalmasodott rajta, hogy nagyon lefogyott, márciusban pedig rohamosan romlott az állapota. Tehát Mátyás halála korántsem volt annyira váratlan, mint ahogy sokan sejtetik.
A "végjáték" április negyedikén kezdődött, a "virágok ünnepén". Bécsben vagyunk, és a vár udvarán egy igen drágán feldíszített oltárt állítottak, majd miséztek, ahogy a szokások diktálták. Mátyás végig ott volt a ceremónián, majd' hat órán keresztül, étlen-szomjan. Utána még felvette a velencei követet a lovagi rendbe, majd bágyadság fogta el (nem csoda, még mindig nem evett semmit), és ezért visszavonult a lakosztályába. Itt töltött három órát, és mivel gyomra gyenge volt, most sem evett semmit, sőt, úgy döntött, az étkezéssel megvárja a királynét, aki a város templomait járta. Gyengesége csillapítására Péter kamarástól fügét kért, ami azonban romlott vagy állott lehetett, mert az első harapás utána hatalmas haragra gerjedt a király. De éppen megérkezik a királyné, aki csillapítgatja Mátyást, és végre megkezdhetik az étkezést - azonban a király szédülésre és látási zavarokra hivatkozik, és beviteti magát a szobájába. Itt hirtelen gutaütés éri, amira összecsődül az egész udvar, és látják, hogy a királyt iszonyú fájdalmak gyötrik, és csak jajongani tud, beszélni nem, szeme pedig befordul. A királynő valami "éltető folyadékot" erőltet a betegbe, majd elkötözik kezét, lábát, ahogy ilyenkor szokás, és kérdezgeti, noszogatja az orvosokat, akik alighanem már tudják, hogy nincs remény.
A király egész éjszaka üvölt a fájdalomtól, mely hajnalban kicsit alábbhagy, és Mátyás végre elalszik. Április ötödike van: pár óra alvás után a fájdalom felébreszti a királyt, aki már nem jajgat, hanem némán fekszik, és meredt pillantásokkal nézi a körülötte lévőket. Szólni akarna, szavakat formálna, de nem tud. Később visszazuhan a kábulatba, és ismét az előző napi módszerekkel próbálnak életet lehelni belé. Április hatodikán pedig reggel 7 és 8 óra között szüntelen rekedtes nyögések között megindul a gyomrából felfelé a "slejm" a szája felé, és ahogy a gégefedőhöz ér, meghal.
A testet másnap felravatalozzák, és egy csarnokban helyezik el, hogy mindenki megnézhesse; azonban a kizsigerelés ellenére szaglani kezd, ezért egy szurkos ládába teszik, majd Fehérvárra szállítják, és ott később a bazilika közepén egy ideiglenes sírhelyen eltemetik. (A mauzóleum, ahová temetni akarták, még nem készült el ekkorra.)
Bonfini mester, a kortárs így írja le a király utolsó napjait - azonban sokan kételkednek, hogy ilyen "simán" ment volna az egész, és inkább ügyesen álcázott gyilkosságra gyanakodnak. "Megrendelő" lett volna bőven: Mátyás háborúival rengeteg külföldi (főleg német) érdeket veszélyeztetett, másrészt erőskezűségéért nem szerették a hazai nagyurak sem (jellemző, hogy halála után milyen könnyedén félresöpörték Mátyás embereit). Gyanús, hogy nem-e mérgezésről van szó: egyrészt érdekes, hogy hogyan került oda 1489-ben az a "talján orvos", és vajon mit ténykedett - egyes gyanúk szerint ő mérgezte folyamatosan Mátyást (megbízásra), és az áprilisi halál ennek a következménye volt. A "füge szerepét" is sokan kétségbe vonják: hogyan lehet az, hogy romlott fügét adnak a királynak, nem-e mérgezett volt az a füge? (Megjegyzem, Bonfini szerint Mátyás csak belekóstolt a fügébe, de nem ír arról, hogy megette volna.) Aztán érdekes a történetben a királyné "ténykedése" - vajon miért csak ő reagál az eseményekre, és mi lehet az az "éltető folyadék", melyet Mátyással itat? Egyesek szerint ez az aktivitás nem véletlen, ugyanis kapcsolatuk messze volt a "kívánatostól" a gyermekáldás elmaradása miatt.
És akkor lássuk az orvosi véleményeket: Kotányi Frigyes professzor szerint az április negyedikei történések agyvérzésre utalnak, mégpedig oly módon, hogy a reuma hatására Mátyás szíve megnagyobbodott, és ez agyembóliához vezetett. Ennek azonban ellentmond az a dolog, hogy az agyvérzés nem vált ki kínzó fájdalmat, tehát nem üvölt az ember, mint Mátyás tette, inkább csendben szenved. A romlott füge azonban okozhat csillapíthatatlan gyomorgörcsöt, ami megmagyarázhatja az ordítást, és elősegítheti az agyvérzést is (Czeizel Endre szerint az uralkodó ételmérgezést követő agyvérzésben hunyt el).
Bármi is történt akkoriban, ma már nem tudjuk bizonyítani, csak találgathatunk, hogy vajon miért is halhatott meg a király pont 520 éve, azokban az órákban, mikor ez a poszt megjelenik. Az azonban tény, hogy nem egészen egy emberöltő múlva az ország több részre szakad, és Mátyás életműve gyakorlatilag megsemmisül, a független, szabad magyar nemzettel együtt.
Források:
Juhász László: A király halála
Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei
Hogyan alakulnak a locsolkodási szokások különböző életkorokban? Falubéli megfigyeléseimet és mondákat gyűjtöttem csokorba.
Mikor még kicsi a gyerek, nincsen nagy probléma: papa felrakja a kerékpárra, és elindulnak locsolkodni mindenhová. Nyert ügye van: kisgyerekkel olyan helyekre - ritkábban látott barátokhoz, ismerősökhöz is be lehet jutni, ahová amúgy már nem igazán engednék be az embert; és míg a gyerek elmélyülten majszolja a csokitojást, a legkülönbözőbb helyeken összekenve magát, addig a papa ihat a házipálinkából. És akkor itt szeretném ismertetni az "állandó IQ" elméletemet, ami a következőről szól: míg a gyerek eszi a csokit, addig az IQ-ja egyre nő (a cukor jó hatással van az agyműködésre), és míg az apuka issza a szeszt, az ő IQ-ja egyre csökken. Így tehát az apa által elvesztett IQ mennyiségét "felveszi" a gyerek, ezáltal az apa+gyerek IQ állandó. De mivel a gyerek nem tud végtelen mennyiségű csokoládét megenni (mert megfájdul a hasa), ellenben apuka bármennyi szesz elfogyasztására képes, ezért ez az állandó egy idő után elkezd csökkeni. Míg az érték 100 felett van, nincs baj, de ha ez alá esik, akkor előfordulhat, hogy csak a gyerek jön haza, tökig csokisan, míg az apuka egy árokban pihen, mindezt anyuka legnagyobb örömére.
Később persze a gyerek nő, és már egyedül vagy a haverokkal megy locsolkodni, és előkerül a "locsolópénz esete" is. A locsolkodásért kapott pénz egy igen érdekes dolog: egyrészt a hálapénz, másrészt a korrupciós díj szerepét segíti megértetni a gyerekkel, ezáltal rendkívüli szerepet tölt be a szocializációban. Hálapénz, mert hálából adják, hogy a gyerek meglocsolta a hölgyet, tehát a locsolópénz nem sokban különbözik attól a pénztől, mint amikor az orvos soron kívül fogad valakit. Másrészt meg korrupció, hiszen húsvéton kívül mindenki mélyen elítéli a locsolópénzt, mely "megmérgezi az ünnepet", hogy aztán meg húsvétkor a legkülönfélébb trükkökkel bizalmas, ravasz arccal gyömöszölje a (látszólag) tiltakozó kisfiú zsebébe. Ja, és a gyerek is csak itt tiltakozik, de az iskolában már téma, hogy ki mennyit gyűjtött össze. Tisztára, mint egy párt elnökségi ülése :-)
És a gyerek nő, felserdül, ifjú lesz belőle, és ilyenkor már elfogadja az alkoholt is, gyakorlatilag bármilyen természetes vagy mesterséges formában. Ekkor előfordulhat, hogy jól be is rúg tőle, és ebből rendkívüli bonyodalmak származhatnak, például összekeveri a lányt az anyjával, illetve a benti, házon belüli locsolkodást követ egy házon kívüli öntözés is, lehetőleg a ház falára, hiszen a sok alkohol azért megdolgoztatja a vesét. Az ifjú megjelöli a házat, na, mint a kutyák, de szagolgatni még nem mer, mert ott a lány anyja. Egyszer hallottam egy olyan történetet, ahol a srácok menet közben észrevették, hogy elfogyott a kölni, de nem estek kétségbe, és a magyar emberek összes leleményességét és találékonyságát összedobva (gondoljunk csak nemzetközi sikereket elért nagyjainkra, például Neumann, Teller, Rubik) megoldották a helyzetet: belepisiltek a kölnisüvegbe! Végül is mindkettőnek van köze az alkoholhoz, kétségtelen. Nos, addig ezzel nincs baj, míg alkalmazzák a "görbefos" nevű kártyajáték alapszabályát, azaz "színre színt". De ha ez nem sikerül, és a lány észreveszi, akkor jön a tökre piros. Annál azért meg vannak kellemesebb ünnepi teendők is.
És az ifjúnk felnő, megnősül, megszületik a gyermeke, és most már ő pakolja fel a biciklire, nem, nem azért, mert valamilyen ürüggyel végig kell inni az összes haver alkoholkészletét - nem, ő megy locsolkodni! A gyerek ismét remek indok mindenre! Ahogy az ember elnézi ezen férfiak készülődését, eszébe jut: igen, értük is szenvedett Jézus, igen, volt értelme a kereszthalálnak! És akkor térjünk vissza az "állandó IQ" elméletemhez...
Kellemes locsolkodást kívánok mindenkinek!
Igaz történet következik, mely egy húsvéti napon kezdődött...
Icus 13 éves volt akkor, még általános iskolás, és szüleivel egy isten háta mögötti faluban élt. Ha azt szülőknek lehet nevezni... mert azon túl, hogy meglegyen a napi alkoholadagjuk, nem törődtek semmivel, például gyermekeik étkeztetésével sem, így Icus sokszor éhesen ment iskolába. Szóval húsvétkor Icus átment a barátnőjéhez, ott végre evett valamit, és beszélgettek, mikor megjelent a barátnő egy távoli rokona, Jani. Jani 20 éves volt, nagyanyjánál élt, dolgozni persze nem akart, csak a lányok érdekelték, no meg a falusi disco. Jani elkezdett szemezni Icussal, aki még aznap (!) hozzá költözött. Barátnői óvták a lányt: ne tervezzen komolyabban ezzel a sráccal, mert ez egy alkoholista nőcsábász, meg minden, de Icus – azon túl, hogy fülig szerelmes lett Janiba, tudjátok, hogy megy ez 13 évesen -, valahol örült, hogy végre megszabadul szüleitől, akik cseppet sem törődtek vele, és hogy végre kapott némi szeretetet. Az általános iskolát is otthagyta, és lassan megszülte az első közös gyermeküket.
Az idő telt, és most Icus 25 éves. Már három gyermekük van Janival, aki azonban nem törődik sem Icussal, sem a gyerekekkel. A legfontosabb neki továbbra is a disco meg a kocsma; ha megjön a családi pótlék, elveszi Icustól, és megy vele a kocsmába, és nem érdekli, mit esznek a gyerekek. Icus persze teljesen kikészült, 25 éves korára kinéz vagy negyvennek, és fogalma sincs, hogy mihez kezdjen. Elhagyni Janit nem tudja, mert nincs hová mennie, nincs, ki befogadná, másrészt dolgozni sem veszik fel sehová, mert nincs iskolája, és eleve nincs munkahely arrafelé. Egyet szeretne elérni: hogy a gyerekek minél kevésbé érezzék azt a nyomort, amiben élnek, és hogy ne akarjanak 13 évesen elszökni egy fiúval, mint anno ő tette...
Helyzet van Írországban. Annyit siránkozunk a mi bajainkon, siránkozzunk egy kicsit az övéken is. :-)
Szóval a válság Írországot sem hagyta érintetlenül – ez most elég rossz megfogalmazás volt, egyszerűbb lenne azt mondani, hogy romba döntötte a gazdaságukat; a munkanélküliség már majdnem 14%-os, a gazdaság tavaly úgy 10%-kal esett vissza, az államadósságuk 75 milliárd euróra nőtt (majdnem akkora, mint a magyar), és az a nagy helyzet, hogy nem ehhez szoktak az utóbbi időben. A bankszektor is nagy bajban van, és a kormány megfogadta a közgazdászok tanácsait, azaz létrehozta a NAMA-t, ami nem más, mint egy olyan pénzügyi szereplő, mely megvásárolja a bankoktól a rossz hiteleket, természetesen az adófizetők pénzéből. A NAMA kedden nyújtotta be a számlát: 25 milliárd euró kell minimálisan. (A kár ennél jóval nagyobb, olyan 70-80 milliárd euró, de a rossz adósságokat diszkontáron vásárolja meg a NAMA.)
25 milliárd euró az íreknek is óriási pénz. Leírom forintban, 270-es árfolyamon: 6.750.000.000.000 Ft, azaz némileg barátságosabban 6750 milliárd forint (ha ezt barátságosnak lehet nevezni...). Lefordítom magyarra: 6750 milliárd forint az 10 négyes metró, a magyar állam éves GDP-jének kb. negyede, ebből több mint 2200 km autópályát lehetne építeni 3 milliárdos átlagáron (Nokiadobozba már át sem merem váltani...). Szóval ezt kell az adófizetőknek befizetni, hogy kifizessék belőle a bankokat. Képzelhetitek, milyen főcímmel jelentek meg az újságok. (Az, hogy lőjjék agyon az egyik legnagyobb ír bank, az AIB volt elnökét, a konszolidáltabb címek közé tartozott).
És hogy mire hitelezték ki ezt az irdatlan pénzt? Ezt egy jellemző példával szeretném szemléltetni: a mi, tizenhatezres kisvárosunkban megtalálható az összes nagyobb multi bevásárlóegysége, valamint ezen kívül három kb. debreceni pláza méretű pláza. (Most hirtelen nem jut eszembe, melyik magyar város tizenhatezres, szóval kb. olyan, mintha Pápán lenne Tesco, Auchan, Cora, Spar, Metro, Lidl, Aldi, Kika, Ikea, Elektroworld, Mediamarkt, Praktiker, Baumax, meg három pláza). Na, és mit akartak ide építeni? Még egy plázát, miközben egyrészt a háromból egy szinte teljesen üres volt, és a másiknak sem ment igazán jól! Fel is épült a város szélén (!), persze hitelből, és azóta is ott áll töküresen, szinte biztos vagyok benne, hogy ez is a rossz hitelek között van. De építettek ebből hoteleket a semmi közepére, jó sok házat (ott állnak üresen, nincs kinek kiadni), adtak kölcsönt külföldi befektetésekre, ingatlanvásárlásokra, teljesen fedezetlenül. Hát, most isszák a levét, de nem az, aki felvette, hanem az adófizetők.
Az ír kormány ugyanis már készül: bevezetik a vízdíjat (eddig nem volt), az ingatlanadót (mindenre), valamint a jövedelmeket is durvábban meg fogják adóztatni. Hogy mire lesz ez elég, nagy kérdés, mivel a 25 milliárdos bankadósságon kívül ott van még a 75 milliárdos államadósság, és elég valószínű, hogy a 25 milliárdra kénytelenek lesznek hitelt felvenni. Ha ez megtörténik, akkor 100 milliárd eurós adósságállományuk lesz, és minket, magyarokat (is) fog irigyelni a pár éve szebb napokat látott kelta tigris. Jól írták az újságok: ezt még a gyerekeik gyerekei is fizetni fogják.
A Fidesz bejelentette, hogy a választási kampány hajrájában - okulva az előző kampány sikertelenségéből - ezúttal az embereket érdeklő témákkal, kérdéseivel fognak foglalkozni. Ezért már el is készültek az új plakátok a következő feliratokkal: "De jó segge van a Mónikának", "Vajon Győzikének megvan-e a 100%?" illetve "Melyik pornókirálynő nyeri a következő Megasztárt?". Az MSZP cáfolta a fenti témákat, és kijelentették, hogy Lendvai Ildikó segge a legjobb.
A Jobbik üdvözlőlapot küld azon szavazóinak, aki nem homokos, nem leszbi, nem rakott művirslit a nadrágjába, nem fényképezkedett "más" emberekkel, nem beszélt hülyeségeket részegen, nem hiperbe jár vásárolni és egyik korrupt pártnak sem volt még tagja. A Népszabadság persze rögtön elkezdte feszegetni, honnan volt a Jobbiknak erre pénze, de gyorsan leálltak a témával, mikor kiderült, hogy annak a két üdvözlőkártya elküldésének a költségeit bőven fedezték Vona Gábor Cora Bizalomkártyáján található pontok.
Az MDF cáfolta, hogy az eddig bevallott 100.000 Ft-os kampányköltségük valójában egy Canon IS16-os fénymásoló, valamint két csomag "Trixi" márkanevű toll költsége lett volna.
"Az LMP prominens személyiségei semmilyen kapcsolatban nem állnak az SZDSZ-szel, nem voltak az SZDSZ politikusai, nem vallottak liberális nézeteket illetve semmilyen más formában nem érintkeztek az SZDSZ-szel, ezáltal hibás az a feltevés, hogy a Lehet Más a Politika valójában a Lehet Más az SZDSZ fedőneve" -jelentette ki a párt szóvivője, Pető Iván.
A Budapest Aréna igazgatósága elnézést kért az Ákos rajongóktól, amiért az április elsejére meghirdetett "Ákos megakoncert" helyett Mesterházy Attilát kellett hallgatniuk. Egyúttal kiemelték, hogy ők azért hitték Ákosnak a politikust, mert elfelejtett megborotválkozni.
Kovács Sándor fideszes képviselőnek nem mindennapi ötlete támadt: Karcagon, Mesterházy Attila "fellépését" követően dedikáltatott - egy Nokiásdobozt. Mesterházy szó nélkül aláírta. Kovács a dobozt interneten elárverezi, és a befolyó pénzt kórházaknak ajánlja fel.
Te mit íratnál alá Mesterházyval?
.jpg)
Vajon mi lesz 2038-ban? Idősebbek leszünk mindannyian majdnem harminc évvel. Lehet, hogy a televízió már 3D-ben fog sugározni, és egy futballmeccs közvetítése olyan lesz, mintha ott ülne a lelátón az ember. Lehet, hogy nem kell már ebédet főznünk, hanem elég lesz betáplálni a konyhagépbe, hogy mit akarunk enni, az meg megcsinálja. Lehet, hogy autó sem benzinmotoros lesz (mivel addigra nem sok olaj marad), ezért ilyen ufószerű izéken fogunk lebegni a föld felett, valami elektromágneses vudu energiáját kihasználva. Őszintén: nem tudom, mi lesz 2038-ban. Egyvalamiben azonban biztos vagyok: a fenti alagutakat még 2038-ban is fizetni fogjuk, ugyanis akkor jár le ezeknek a nagyon fontos alagutaknak a koncessziós díja. Vagyis még gyerekeink-unokáink is fizetni fogják a nagy elkúrást.
Ne legyenek kétségeink, utálattal fognak ránk nézni, mert eladtuk a jövőjüket. Mi is csak röhögünk a XIX. századi dzsentriken, akik annak ellenére, hogy elszegényedtek, mégis ragaszkodtak az úri életformához. Röhögünk Pató Pál úron, a "ráérő" figurán, hogy milyen szerencsétlen alak is ő. Nos, rajtunk nem röhögni fognak, hanem szánakozni. Jó lesz.
És hogy mi lesz azzal a pénzzel, ami ilyen pofátlan korrupciógyanús ügyekre elfolyt? Most hagyjatok azzal a dumával, hogy "elszámoltatás", meg a többiek, ezermilliárd forintokat nem lehet visszavenni. Az a pénz megalapozza pár 2038-ban már elismert család jövőjét. Aki annak az akkora már megfialtatott vagyonnak a kezelője, főnöke lesz, nem biztos, hogy emlékezni fog rá, honnan szedte össze nagypapa az első (tíz)milliót. Ott, aki ennek a vagyonnak a tulajdonosa lesz, minden bizonnyal neves, okos ember lesz, aki külföldön tanult nemes egyetemen a legjobb tanároktól, és a legjobb szakértőket alkalmazza, hogy vagyonát gyarapítsa. Ott, akkor arra az emberre felnéznek majd a gyerekeink-unokáink. Gondoljuk el, nagyon sok gazdag nyugati család vagyona is abból származik, hogy anno a déd- meg az ükapa mondjuk rabszolgákkal kereskedett, és időnként ki is nyírt néhányat, ha az érdeke úgy kívánta. Ma már erre senki nem emlékszik, vagy maximum említés szintjén jelenik meg a történet az amúgy díszes családi hagyományban. Bizony, lehet, hogy addigra már új dinasztiák alakulnak ki Magyarországon: a Hagyó család, a Gyurcsány család, a Bajnai család, mind-mind neves, gazdag üzletemberek, akik anno valamiből pénzt szereztek, és azt sikeresen fialtatták azóta. Gyermekeink, unokáink már nem fognak emlékezni rá, mi, ha megéljük, akkor talán még igen.
Úgyhogy 2038-ban, mikor utódunk lelkesen nézi a tévében valamelyik neves család képviselőjét, szóljunk neki: Ácsi! Az ő gazdagságát én fizettem, én adóztam olyan adókulcsokkal, mint az állat, én nem tudtalak neves egyetemre beíratni, mert nem volt pénzem rá, én nem tudtam neked házat venni mikor felnőtté váltál, mert nem volt pénzem rá, sőt, én is csak nemrég fizettem ki az enyémet a banknak, mert csak most jutottam el odáig... és még te is fizeted az elkúrását, lásd ezeket az alagutakat, melyeknek idén jár le a hitele.
És ne kérdezd, hogy anno miért nem b.sztuk szét a fejüket azoknak, akik a pénzünket lenyúlták.
Július elsejétől kötelező lesz a kutyák mikrochipes megjelölése a kormány 41/2010. (II.26.) rendelete alapján. Ez azt jelenti, hogy a kutya bőre alá egy szövetbarát üvegből készült eszközt ültetnek be egy tűszúrással. A chipben pedig egy szénszál van, mely egy 15 jegyű azonosító kódot tartalmaz, és a megfelelő adatbázisban ehhez a kódhoz rögzítik a gazdi adatait is. Így jelentősen könnyebb lesz a kutyus azonosítása ha például elkóborol, vagy a gazda kiteszi az utcára. A chipet az állatorvos ülteti be, és párezer forintba kerül - rendelőtől függően. Egyelőre annyi biztos, hogy amelyik kutyát eladják, azon el kell végezni ezt a műveletet, de a rendelet szerint az eb "tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő módon átruházásnál" is hasonlóképpen kell cselekedni.
Érdekes elképzelés, habár ha belegondolunk, hogyan tartják be az emberek a mai rendeleteket - lásd állatkínzás -, nem látom sok esélyét annak, hogy ez a valóban jószándékú kezdeményezés megvalósuljon. Egyrészt sokakat már a beültetés összege is elriaszt, másrészt meg aki "utcára dobja az állatot", az meg hülye lesz előtte azonosítóval ellátni. Kóbor kutyáknál meg nincs is értelme a rendeletnek, igaz, oda külön jogszabályt terveznek. És nemcsak a kutya "tulajdonjog-változásakor) érdemes ezt megcsinálni, hanem már meglévő kutyáknál is, hiszen ha elveszik, elkóborol, így könnyebb lesz azonosítani. Az állatorvosok különösen örülnek a rendeletnek, mert így egyértelműbb lesz a "kutya-betegéletút" megállapítása, ellentétben a mostani, kissé általános adatokkal.
Én is jó ötletnek tartom, de három kérdést azért feltennék: Egyrészt ettől kevesebb lesz a kóbor kutya? Hiszen aki pénzt szán erre, az általában nem dobja ki, nem zavarja el a kutyát. Másrészt: vajon mennyire fogja érdekelni ez a rendelet a gazdikat? Egyelőre még a szankció sincs meghatározva, másrészt meg ha valaki elajándékoz egy kutyát, azt a legritkább esetben jelentik be az államnak. A harmadik kérdésem technikai jellegű: hogyan olvassák le a kódot? Kisebb műtét során kiszedik a chipet, és leolvassák a kódot? Vagy van olyan készülék, mely műtét nélkül is alkalmas erre? "Leszkennelik" a blökit? :-)
Mindenesetre érdeklődve várom, mi lesz ebből.
Litkai Gergely mondja el véleményét az idei kampánnyal kapcsolatban (még friss élmény!). "Szavazz rám, mert új házra gyűjtök!" :-)
Na, milyen nap van ma? :-)
1. 334 éve, 1676 március 27-én született meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem. 1703 és 1711 között ő vezette a kuruc felkelést, szóval kíváncsian várjuk, hogy a Kurucinfó megemlékezik-e ebből az alkalomból :-)
2. 253 éve, 1757 március 27-én elhunyt Johann Wenzel Anton Stamitz zeneszerző és hegedűművész. De mivel róla nem tudok semmit - szánom, bánom -, ezért lépjünk inkább tovább.
3. 65 éve, 1945 március 27-én a szent korona elhagyja az ország területét, és a koronaőrök Mattsee-be érnek vele. Pár hónap múlva az amerikaiak megtalálják, és 1978-ban visszaadják. (A mieink meg egy békán húzzák, itt a kép róla.)
4. Ma van a Föld Órája! (Meg óraátállítás!)
A Föld Órája azt jelenti, hogy ma, március 27-én, szombaton, 20.30 perckor mindenki lekapcsolja a villanyt egy órára, meg igyekszik nem használni az áramot - megkérjük a kedves feleségeket/férjeket, hogy a láb alól eltenni kívánt házastársat ne ebben az egy órában sokkolják árammal! -, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet az éghajlatváltozásra és ennek veszélyeire. Rajtam nem fog múlni, nem fog menni a laptop (120Wh), a villany (9Wh, energiatakarékos amúgy), és ezzel spórolok kb. 3 eurocentet; jelzem, aki ebben az időpontban, a sötétben kíván betörni hozzám, mert azt hiszi, hogy nem vagyok otthon, az rosszul jár, mert hátbaverem a lapáttal. Mindenesetre vigasztal az a tudat, hogy egymagam megspórolok 129 Wh-t, és ha ezt rajtam kívül még megteszi 1000 ember, akkor együtt megspórolunk 129000 Wh-t, meg egy csomó szennyezőanyag nem megy ki a levegőbe (remélem, ez a tudat vigasztalni fogja azt a betörőt is, akit hátbavertem a lapáttal). És nemcsak mi, kisemberek spórolunk, hanem sok országban lekapcsolják a díszkivilágításokat (pl. budai vár itthon), és Magyarországon a remények szerint több, mint egymillió ember és több száz település cselekszik hasonlóképpen.
(Aki esetleg dobolni akar, meg sámánkodni és tűzzsonglőrködni, menjen a budai vár Sayoya teraszára este 8-ra, és vigyen valami dobolásra alkalmas eszközt. Aki meg nem tudja, hogy mit csinál majd abban az egy órában otthon, míg sötét van, javaslom a téli eszkimó módszert, szó szerint "close the door and fuck!")
Ki csatlakozik a felhíváshoz?
Egy felháborító történetet szeretnék megírni.
Kedden este egy kis faluban Molotov koktélt dobtak a kisebbség házára! A támadásban a kerítés és a kapu megpörkölődött, de a tüzet a lakók eloltották, és szerencsére senki sem sérült meg. A ház a falu szélén található, és a családnak - nemcsak saját, de az utcabeliek elmondása alapján - nincsenek haragosai, ellenségei. A Molotov koktél üvege amúgy egy bébiétel-üveg és egy sörösüveg volt. Azért felháborító, hogy ma Magyarországon ilyen megtörténhet...
Ja, hogy ez hogyhogy nem került be a hírek közé, hogyhogy nem foglalkozik vele a sajtó úgy, mint például a legutóbbi siófoki esettel? Mert a kisebbség ebben az esetben nem a romákat, hanem az ott élő "fehéreket" jelenti. Az eset ugyanis Tiszabőn történt, ahol a romák jelentik a többséget, és a "fehérek" a kisebbséget...
(Hogy mindenki számára tiszta legyen, most nem arról van szó, hogy romák dobták-e a Molotov-koktélt, vagy sem, hanem arról, hogy ez miért nem lett hír...)
Ezt mondtátok legutóbb...