A következőkben olvassátok "Évikati" első nálunk megjelent posztját. Reméljük, még sok hasonlóan jó írással örvendeztet meg bennünket.
Ritkán fordul velem elő, hogy rosszkedvűen kezdem a napot. Már a gondolattól is elszáll a jókedvem, ha orvoshoz kell mennem. Látom a váróban ücsörgő embereket, a fájdalomtól elgyötört arcokat, a várakozás okozta türelmetlenséget. Tudom, hogy válaszolnom kell, - az udvariasság ezt diktálja - ha egy sorstársam kérdéseket tesz fel. Nagy levegőt vettem, elindultam. Hátha szerencsém lesz, hiszen egy hallásvizsgálat még nem a világ!Alig léptem ki a kapun, szokatlan kis csoportot vettem észre az utca másik oldalán. Négy kutya marcangolt egy láthatóan szennyes, zsírosnak tűnő, eldobott papírt. Az első gondolatom az volt, hogy játszanak. Mentem a dolgomra, majd rövidesen észrevettem, hogy a kis csoport követ. Ekkor vettem jobban szemügyre a négy ebet. A vak is láthatta, hogy ezek az állatok hajléktalan, gazdátlan, kidobott, kóbor ebek. Felénk ez a jelenség eddig ismeretlen volt. Azt, hogy hol találtak egymásra nem tudom. Talán így, együtt érezhették, hogy az egymásrautaltság könnyebbé teszi a túlélésért folytatott küzdelmet. Az egyik, rövid szőrű magyar vizsla tekintete különösen szívszorító volt számomra.
A fiam első kutyusa a kertes házunkban éppen így nézett rám, mikor bajban volt. Az emlékek és a tehetetlen düh vegyes érzelmei kavarogtam bennem és már nem is gondoltam a váróteremre, a betegekre. Hiszen nekik végül is ott van a segítség. Az orvos felírja a gyógyszert, kinek ezt, kinek azt javasol és talán enyhíti a fájdalmukat. Ezeken az ebeken ki segít? Ki volt a gazdi, aki lelkiismeretlenül, szívtelenül kidobta a nyomorultakat. Valamikor talán sok örömet szereztek ezek a kis állatok a gyermekeiknek, őrizték a portájukat, hűséges társak voltak.Nem hiszem el, hogy a gazdasági válság idáig juttatta azokat az embereket, akik megoldhatatlan nyűgnek tekintik és aljas módon így válnak meg régi családtagjaiktól. A gyomrom összeszorult, mert tudtam, hogy milyen sors vár rájuk! Segíteni nem tudok még akkor sem, ha nagyon szeretnék. Az ebtartás nagy felelősség. Fanatikus kutyatartók sokszor a szeretetükkel teszik depresszióssá házi kedvencüket, mások meg kidobják az utcára őket mint egy elhasznált cipőt. Lehet, hogy megöregedtek, már nem azok a kis cuki kutyuskák, melyeket régen magukhoz vettek. Lehet, hogy a gazdi sorsa megváltozott és lehetetlenné vált az ebtartás. Akkor sem ez a megoldás! Érdekelne, hogy ezek az emberek idős szüleikkel, rokonaikkal ugyanezt teszik?
Az orvoshoz érve a betegekkel már nem tudtam együtt érző lenni. A kutyák bús tekintete, loncsos, piszkos szőrük, a tehetetlenségem egy napra kiölte belőlem az együttérzést.Visszafelé jövet már nem láttam őket.:-(
Miért??
Évikati
„Ma már a csonvelőátültetés nem jár műtéti beavatkozással, ez a folyamat inkább hasonlít egy vérvételhez. A vérből nyert őssejteket használják fel. A csontvelő levétele gyors, és teljesen fájdalommentes folyamat.”
„A csontvelő átültetéssel, jó esélye van a leukémiás és egyéb halálos csontvelőbetegségben szenvedő embereknek - általában gyermekeknek- a felgyógyulásra.”
…Nagyon köszönöm kedves felajánlását a honlap megújítására.
Tekintettel arra, hogy a Vérellátó Szolgálat elég szigorú szervezeti egység, nem járultak hozzá ahhoz, hogy ezt a segítséget elfogadjam,…
A mai rendkívüli kormányülés utáni sajtótájékoztatón Gy.F. bejelentette, a kormány javaslatait. A csökkentett létszámú, 199 fős parlament lehetőségét, a képviselők átlagkeresetének maximalizálását, valamint a 26 ezer önkormányzati képviselői hely megfelezését. Továbbá a sok port kavart, számla nélküli költségtérítések megszüntetését.
A helyzet az, hogy hétfőn indulok vissza Írországba. :-( Ezért úgy gondoltam, hogy a sorozat ideiglenes utolsó részében nem a szomorú dolgokat írom meg (nem "sírok"), hanem azokat a dolgokat, melyek jól működnek hazánkban. Megpróbálok párat összegyűjteni.
Itt van például a miskolci főrendőr esete, aki ki mert mondani egy olyan dolgot, amiről nem szabad beszélni. Nagy dolog ez egy olyan országban, ahol a problémákat úgy akarjuk megoldani, hogy nem beszélünk róla: ez nemcsak erre az esetre igaz, hanem pl. a gazdasági helyzetre is, ahol adósságra nyugdíjemelést ígérünk. (Szerkesztői megjegyzés: azóta a főrendőrt leváltották, ezt a részt törölni kell a posztból)
De ott van például a dunántúli havazás is, ahol nem volt áram a falvakban. De semmi gáz, az E-on megígérte, hogy még aznap helyreáll az áramszolgáltatás! Hiába, nagyszerű dolog ez, mikor egy multi-szolgáltató pénzt-energiát-időt nem kímélve elhárít egy ilyen problémát! (Szerkesztői megjegyzés: szombaton még mindig nem volt négy településen áram, ezért ezt a részt törölni kell a posztból)
Na meg hát az MSZP is tisztújítást tart a megyékben! Gondolom elegük lett a korrupcióból, meg megelégelték Gyurcsány hazugságait, s ezért olyan elnököket választanak, akik szembeszállnak vele! S most bebizonyítják, hogy ők demokratikus párt, ahol szabad ellent mondani! Csak így tovább! (Szerkesztői megjegyzés: 5-ből 3-at újraválasztottak, s a 2 másik is Gyurcsányt támogatja, ezért ezt a részt törölni kell a posztból)
És ne feledkezzünk el a forint/euró árfolyamról! Végre versenyképesen tudnak exportálni a magyar vállalatok, ezzel is segítve hazánk külkereskedelmi mérlegének javulását! Hurrá!(Szerkesztői megjegyzés: viszont drágul minden a benzintől kezdve az importtermékekig, nem is beszélve a devizahitelesek törlesztőrészleteiről, ezért ezt a részt törölni kell a posztból).
Szóval sok jót tapasztaltam hazánkban: az első példa megmutatja, hogy igen, ki lehet mondani dolgokat következmény nélkül (ez a szólásszabadság); a második példa az mutatja, hogy az idegen multi nemcsak a profit bezsebelésével foglalkozik, hanem a magyar fogyasztókkal is; a harmadik példa egyértelművé teszi, hogy a politikát nem felülről vezérlik, hanem van esélye a helyi kezdeményezáéseknek is; a negyedik példa pedig gazdaságunk szilárdságát, erős pontjait mutatja be. Csak így tovább! (Szerkesztői megjegyzés: hopsz, most látom csak, hogy Hitler is ugyanezt mondta a nagyanyjának, mikor javították a hátsó kerítést a sufni mögött; ha nem akarom, hogy lenácizzanak, ezt a részt törölni kell)
Akcióba lépett a gyulai illetőségű "Anti Provident Akciócsoport" alias A.P. A.! A csoport nem titkolt szándéka felhívni az emberek figyelmét, a Provident által nyújtott hitelek veszélyeire. A csoport a pénzintézet által nyújtott hitelt az uzsorakölcsönökhöz hasonlítja. Az A.P.A az ügy érdekében, több ezer gyulai postaládába dobta be szórólapját, amelyen a provident üzletpolitikáját próbálja meg bemutatni.
Hogy ezután mit szándékozik kezdeni a begyűjtött adatokkal, az még rejtély.
NyirtassNekem volna még egy ki nem aknázott ötletem:
Bocsássuk áruba Ferit. Ilyen jó politikus nagy kincs lehet az EU-nak, vagy az IMF-nek.
De ha nem kell senkinek, akkor cseréljük el vagy 1000 db. záptojásra.
Nagy nap volt a tegnapi: Gyurcsány bejelentette legújabb adóprogramját. Párat már eddig is bejelentett, meg ugye az ő kormánya az adócsökkentés kormánya, de ne legyünk rosszmájúak, hogy "úgysem lesz ebből semmi" - de lesz, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Nekem magával a programmal van bajom. Oké, értem én a célokat, a jövedelmi típusú adókat csökkenteni kell, s növelni a fogyasztási típusúakat, sokan mondják már ezt régóta, s egyet is lehet érteni ezzel, de... most őszintén, ettől az új adóprogramtól fog változni valami? Mert az addig rendben, hogy az adóterhelés lecsökken a mostani mondjuk 60%-ról kb. 50%-ra, de ettől majd kifehéredik a gazdaság, mindenki boldogan befizeti az adóját, s özönleni fognak a külföldi cégek befektetési szándékkal?
Mert az alapprobléma megmarad: még mindig nagyon magas az adóterhelés, s nem látni a távoli célt, hogy akkor most hová is akarunk eljutni. Ki kellene tűzni egy távlati célt: pl. legyen a távoli jövőben 20% az Áfa, 20% az SZJA, 10% a társasági adó, 10% a munkavállalói TB, 10% a munkáltatói TB, s ennyi, az összes többi csip-csup izét eltöröljük a kedvezmények többségével együtt. Persze, ez olcsóbb államot vár el, ebbe nem fér bele az az őrült szociális rendszer, ami most van, meg az autópálya- vagy metróépítésnek nevezett pénzosztás a haveroknak, tehát a költsggvetésnek, az államháztartásnak is igazodnia kell ehhez (s ehhez nem akar valahogy senki sem hozzányúlni).
Jó, ezt persze nem lehet egyik napról a másikra meglépni, ez legalább egy négyéves választási ciklus, s kérdés, hogy mikor lehet ehhez hozzákezdeni, mert az államadósság mostani szintje nem igazán engedi meg a drasztikus adócsökkentést - hja, egyszer azt is vissza kellene fizetni.
És ez utóbbi az igazi tragédia: szerintem a fentiekkel az emberek többsége egyetért, de tudja mindenki, hogy ezt soha nem fogjuk meglépni. S addig is marad az, hogy itt csökkentünk pár százalékkal, ott emelünk párral - csak ne felejtsük el, hogy egy rosszul elkészített pörkölt sem lesz jó attól, ha pár csipettel több paprikát teszünk bele.
Valószínűleg egyszerűbb lenne kiönteni az egészet, s új alapokon elkezdeni a főzést.
Ma reggel bekapcsoltam a tévét, a TV2 jött be először, azon is ment a világhírű Jóban-rosszban, gondoltam, megnézem (kint csak kevés magyar csatornát tudok nézni, jó, ha a Duna, az M1 és az M2 streamingje bejön). Nem kellett volna.
Szóval: Magyarok! Férfiak és asszonyok! Ez mi??????? Kik ezek a "színészek"? Egyáltalán: színészek ezek? (Csúnya kérdés jön: ki dugja őket, hogy színészek lehetnek?) Komolyan mondom, mintha az óvodában lett volna valami anyák-napi ünnepség! Az óvodások nagyon aranyosak, mikor bájos hangsúllyal előadják a szövegüket, de egy országos csatorna jól fizetett színészei? Hihetetlenül rossz hangsúlyozás, mintha egy könyvből olvasnák a szöveget, s közben várnák, hogy mikor lesz már vége. Ja, és van ennek a sorozatnak rendezője meg producere, aki azt mondja, hogy ez így jó, mehet adásba? Na meg hát a tulajdonos. Ha én lennék az, most rohamtempóban bemennék a tévészékházba, s üvöltve kirúgnám a teljes sleppet. Mert ilyenre nem adnák pénzt, azt tuti.
Gyorsan utánanéztem, s azt találtam, hogy ezt a sza... bocsánat, sorozatot 1 millióan nézik. Ennyire nincs semmi a tévében? Vagy ennyire elfogadjuk ma már ezt a tévésorozatnak nevezett moslékot, amit, mint a disznók elé etetéskor, egyszerűen elénk öntenek, s egyétek, parasztok? Mondjuk, nincs min csodálkozni. Itt egy Kiszel Tünde és egy Fekete Pákó is sztár lehet, itt a bulvársajtó népszerűsége nagyobb, mint a pápáé, itt egy cicivillantással hamarabb lehet címlapra kerülni, mint egy Nobel díjjal. Tulajdonképpen ez nem is magyar jelenség, ez világjelenség.
S hogy mégis, ez miért fáj nekem? Mert nekünk, magyaroknak megadatott egy olyan kultúrkör, ami sok más országnak nem. Van egy kimeríthetetlen folklórunk, millió mesével, egyedülállóan izgalmas történelemmel (pl. török harcok). Van egy Petőfink, van egy Gárdonyink, van egy Pál Utcai Fiúk című regényünk, amit még az ír kollégám is ismert, van egy Kodályunk, egy Bartókunk, vagy egy Hegedűs Endrénk, akinek arcával teleplakátolták azt az ír kisvárost, ahová jött, annyira büszkék voltak arra, hogy eljött hozzájuk. (Nagy szó ez, kb. a Status Quo van még így kiplakátolva.) A Kontroll című film lengyel kollégáim kedvenc filmje. Szóval tudunk mi, ha akarunk.
Csak miért nem akarunk?
Kipakolják a szokott, bejáratott blogokat, ez oké, ők a "közeliek", mint tudjuk, láttukra hevesebben dobog az indexes szív, nincs is ezzel baj. A maradék helyet viszont mostanában egészen elképesztő mélyrepülésben szedegetik össze.
Az utóbbi években nagy divat lett a Szolgáltatók részéről olyan nyilatkozatokat tenni a számlázásukkal kapcsolatban, hogy a rendszerbe ("rencer") belenyúlni nem lehet, a vitatott számlát ki kell fizetni, meg különben is kizárt, hogy a rendszerbe hiba csússzon. Úgy büszkélkednek és takaróznak, hogy nálunk zárt számlázási rendszer van.
És mikor egy-egy számlareklamációm során felmerült, hogy a "rendszer" nem találja a befizetésem, érdekes dolgok kezdenek alakulni a zárt rendszerben. Kiderül például, hogy azonos időszakra a cég elnyel két befizetést is, a zárt rendszerben persze csak egy szerepel. Majd ezt az összeget visszautalják pár hónap múlva, de a számlákon sehol semmi, csak a szokásos tételek.
Aztán ott van nagy rózsaszín testvérünk, akiknél ugyancsak számlareklamációmat követően fogcsikorgatva ugyan, de elismerték a hibájukat telefonon (leírni nem bírták határozott felszólításomra sem), majd visszautaltak az utolsó (!:D) befizetett számlából egy részt, de arról helyesbítő számla ugyancsak nem készült.
Így azt hiszem, - évek tapasztalata alapján - kijelenthetem, hogy a zárt számlázási rendszer mindaddig zárt, míg meg nem nyitják azt.
Két idényben oltattam be a gyerekeimet, mind a kétszer nagyon magas lázuk lett az oltástól, kb 1 hét múlva, 39, 6, 39, 7, 40 fokos volt, és legyengültek, 1 hétig se éjjel-se nappal nem volt, mert csak aludtak a láztól.
Az első év után azt gondoltam, véletlen, pont akkor kaptak el valamit, de a második évben beadott oltóanyag után szintén ez volt a helyzet, így rájöttem ez az oltás nekünk nem jött be.
Nekem negatív élményem van az influenza elleni védőoltással szemben. Nekem a nagymamám kapott egyszer oltást és akkor majdnem meghalt, mert olyan beteg lett tőle, hogy még a tüdejére is ráment. Pedig az influenza ellen kapta és nem hogy segítet volna inkább ártott. Azóta nem oltatja be magát soha és nincs semmi baja hála isten.
"Még ebben az autóban is úgy érezzük magunkat, mintha egy Trabantban ülnénk, amikor külföldön vagyunk, és azt látjuk, hogy mások Audi A6-ossal közlekednek!"
Hogy van pofájuk az MSZP-t fikázni, mikor ők sem különbek? Vagy egyáltalán, ilyen ostoba ez a Fidesz? Hát mit gondol a mutyi csak a másik oldalon derül ki?
Ezt mondtátok legutóbb...